Vasvirág (növ., Xeranthemum Tourn., szalmavirág, pelyvavirág, papirosvirág), a csövesfészkesek szalmavirágu füve, négy-öt faja Európában, a mediterrán vidéken és Keleten (hazánkban kettő) terem. Fészkének belső pikkelye fénylő piros és sugárszerüen szétterjed, v. felálló. A X. annuum L. Európa közép és déli tájain, száraz parton gyakori, helyenként hazánkban is piroslik tőle a parlag mező. Fehér moholy lepi el, levele lándsás, virágsugara szép lila-piros, ritkán fehér. Kertben teljesedik, piros vagy fehér; téli bokrétába kötik.
V. (ásv.), ágasbogas, korallforma, fehér aragonit (l. o.), tulajdonképen az aragonitnak finom, vékony, rostos szerkezetü stalaktitja, mely vasérceken szokott képződni és azon mint kivirágzás tünik fel, ezért a név. Nálunk elgé szép a nagyági, a radnai, de legszebben terem Stájerországban Eisenerz bányáiban és Karintiában (Hüttenberg).