Termő
Termő v. anya, azelőtt terme (növ., pistillum, gynaeceum), a virágnak legbelső része; ugy keletkezik, hogy a petét sarjasztó T.-levél (carpellum) v. levelek összeérő szélei egybeforranak; ez a hely a hasforradás; vele átellenben vonul a levél főere, a hátforradás (álforradás). A levelek összeérő hegye a ragadós, tál- vagy piheszerü porfogó (stigma), a bibe. Ennek csöves nyaka lehet, melyena himpor lenyulik: a bibecső (stylus) vagy bibeszál, amely hiányozhatik is (mák vagy tündérrózsa nyeletlen bibéje). A T. alsó magsarjasztó rész a magrejtő vagy magzat (germen v. ovarium). A T.-levél vagy levelek belső szélén, vagy a hátforradás kivételével egész belszinén (más, elecs) pete sarjad; ennek a helynek neve magsarjasztó (placenta). A pete (ovulum) ról a petekötő (funiculus) zsinegén csüng.
