Telegdy-
Telegdy-család, a Csanád-nemzetség Belenyk nevü tagjától származó biharvármegyei hires főúri család. Tamás comes a XIII. sz. végén Csanád vármegyéből biharvármegyei ősi birtokára, Telegdre költözött. Fiai valának: Lőrinc, Csanád, Miklós és Pongrác; egy leánya is volt, Vásáry Miklós vajda felesége, Csanád 1280 táján született s kora ifjuságában lett váradi éneklő kanonok. 1306. olvasó kanonok, 1318. prépost. 1320. a királyi udvari kápolna és kancellária fejévé, 1321-ben pápai káplánná lett. A királyi családnak kedvelt hive volt; hirnevét már országszerte ismerték s ennek fényes bizonyságául 1322. az egri káptalan egy szivvel-lélekkel választotta főpásztorává. Püspökké szenteltetése 1323. Temesváron, a királyi család jelenlétében ment végbe. Mint diplomata élénk részt vett a Lengyelország és német lovagrend közt felmerült vitás ügy tárgyalásában. Mint az államtanács előkelő tagja Nagy Lajosnak a legfontosabb ügyekben tanácsadója volt. 1343. és 1347. Lajos király távolléte alatt kormányozta az országot. Jótetteinek emlékei közül megemlítendők: Váradon a kis káptalan, Esztergomban a szentgyörgymezei káptalan, mert ennek második alapítója volt; Esztergom várfalait újból építtette, érseki palotát emelt, a szt. Adalbert tiszteletére avatott székesegyházat újjá alkotta; Telegdre 1335. Ferenc-rendüeket telepített, szóval: szellemi képességével együtt nagy vagyonát is egyházának és hazájának szentelte. Megh. 1349. - Fivére Miklós katonai és polgári életben szerzett érdemeket. 1312. a rozgonyi csatának egyik hőse, szebeni főispán volt, 1325. a fudi-vásárhelyi pálosrendü kolostor alapítá. 1337 előtt halt meg. E Miklós unokái közül Miklós fia Miklós 1383. Máris királynő udvarmestere, Margit Rátóti Kaplai Benedek felesége, János udvari vitéz volt, András pedig 1438. a kolozsmonostori táborban a parasztlázadás elnyomására egyesült sereg vezéri karában foglal helyet. Ez ág 1478 után halt ki.
Pongrácnak, Csanád érsek másik fivérének ágán: Tamás, esztergomi kanonok, később nagyprépost, 1350. csanádi püspök, 1358-ban kalocsai, 1367. esztergomi érsek volt. 1372-ben a nádorral együtt ő vitte hirül Zsigmond és Mária eljegyzésének igéretét IV. Károly császárnak; még 1375. is e házasság akadályait háríthatta Brünnben, de ez év dec. 1. meghalt. - Pongrác másik fia, Kelemen, a Csanád vármegyébe visszaköltözött zombori T.-ek őse lett. Ivadékai közül két unokájában élt e vonal körülbelül egy századig.- János mint királyi kiküldött szerepel 1450. Ennek unokája, Pál fia János 1469-ben török fogságba esett, András nevü fia 1484. Mátyás királynak kamarása volt; utóbbinak László nevü fia ez ágnak utolsó férfisarja. Kelemen másik unokájának, László fia Ferencnek ága már tovább élt; fiai Miklós és László 1448. Rigómezőnél vitézkedtek.
Csanád érsek harmadik testvére Lőrinc a leghosszabb éltü ágat alapította. Leszármazottjai közt István hadi és polgári pályán atyafiait messze tulszárnyalta. 1481-98. erdélyi alvajda volt s e hivatalkodása idején 1493. a vöröstoronyi szorosban fényes győzelmet aratott a törökök felett. 1498. a királyi udvarba hivták s itt a királynak belső tanácsosa lett. 1500. XII. Lajos francia királynál járt a magyar-lengyel-francia szövetség ügyében s ez alkalommal a francia király őt címerrel tüntette ki. 1503. a lengyel király és a moldvai vajda vitájában biráskodott, 1506-ban Ulászlót képviselte a lengyel fejedelem koronázásán. 1509. az ország kincstartója volt s nagy előrelátással ellenezte a keresztes hadak összetoborzását. Az országtanács e tiltakozás ellenére elrendelte a keresztes hadjáratot, melynek elfajulásán szomoruan teljesedett be T. István sejtelme. Őt magát is Dózsa hadai szörnyü módon végezték ki Lippánál. Eltemették az ő 1507. Szt. István tiszteletére újjá alakított díszes telegdi egyházában. Leánya, Katalin, Báthory István erdélyi vajda felesége, a lengyel király anyja volt.
Ugyancsak Lőrinc ágán Ferenc fiai Miklós és Mihály. Előbbi a Szapolyai-házhoz csatlakozott s protestánssá lett, utóbbi hű maradt a Habsburgokhoz és atyái hitéhez; amaz fanatikus üldözője a katolikus vallásnak, emez védelmezője. Mihály a székelyek főkapitánya és udvarhelyi várkapitány volt 1569-71-ben. 1575. részt vett Békés Gáspár táborában a kerellő-szentpáli csatában, innen menekülve életét megmentette, de jószágait sorra elszedték tőle. 1583. Szentmiklóson (Bereg) épített magának várat s családjával itt lakott 1588-ig, mikor meghalt. Fia János 1596-ban hősi halállal esett el a mezőkeresztesi ütközetben. Unokáiban, nevezetesen Gáspár fia Istvánban 1653. kihalt a fényes multu T.-család.
T. Miklós, esztergomi érseki helynök, egyházi iró, szül. Telegden (Bihar) 1535., megh. Nagyszombatban 1586 ápr. 22. Tanulmányait a krakói egyetemen elvégezvén, visszatérte után (1558) Oláh Miklós pappá szentelte. Már 1561 jan. 25. esztergomi kanonok, későbbi zólyomi főesperes és káptalani nagyprépost. 1579. pécsi püspök lett, de székét nem foglalhatta el, minthogy megyéjének területe a török uralom alatt állott; Nagyszombatban lakott. 1582-től haláláig esztergomi érseki helynök. T. százada legjelesb egyházférfiainak egyike. Hatalmas irodalmi tevékenységet fejtett ki a protestantizmus ellenében, mely célból 1577. megvásárolta a bécsi jezsuiták nyomdáját és Nagyszombatban állíttatta fel. Művei: Az kereszténységnek fundamentomiról (Bécs, 1562, ez az első magyar r. kat. katekizmus, kiadta a m. tud. akadémia azon példány után, melyet 1882. a baseli könyvtárban megtalált Benkő István); Az evangeliumoknak, melyeket vasárnapon és egyéb ünnepeken esztendő által az anyaszentegyházban olvasni és prédikálni szoktanak, magyarázatja (3. rész, a 2. rész Szabó Károly szerint a legelső magyar könyv, melyet r. kat. iró magyar földön nyomatott, Bécs és Nagyszombat 1577-80); +>T. M.-nak pécsi püspöknek felelete Bornemisza Péternek Fejtegetés nevü könyvére (Nagyszombat 1580); Rövid irás (u. o. 1580); ordinarium officii divini (u. o. 1580); Egy nehány jeles okai (u. o. 1581); Agendarius (u. o. 1583, 2. kiadás 1596) stb. V. ö. Zelliger A., Esztergomvármegyei irók koszoruja és Egyh. irók csarnoka.
