Szilárdság,
Szilárdság, a szilárd halmazatu anyagoknak azon ellenállása, melyet összetartásuk megszüntetését célzó erőkkel szemben tanusítanak. A szilárd halmazatu testek alakváltozásnál mutatkozó rugalmassága s azoknak Sz.-a között bizonyos összefüggés létezik, amennyiben mindkét tulajdonság koheziójukkal szemben működő erők ellenbéen mutatkozik; az átmenetet e két tulajdonságból eredő tüneménycsoportok között teszi a külerők által a testeken előidézett maradnadó változásoknak az a neme, melyeknél összetartásuk mgé nem szüntetett meg, ugymint a megnyulás, meghajlás tüneményei stb. A rugalmasság határa kifejezhető azon az egységnyi keresztmetszetre ható legnagyobb erő nagysága által, mely még nem okoz maradandó változást s ez egyszersmind a gyakorlatban, építkezéseknél, gépeknél stb. azon határ, amelyen túl a testeket igénybe venni nem szabad s ezért a határt jelző erő nagyságát az anyagok hordképességi modulusának is nevezik. Ez tekinthető azon egyik határnak, melyen belül a kohezió tüneményei lejátszódnak. A másik határ kifejezhető azon a fent jelzett viszonyítás szerint vett erő nagysága által, melynek behatása éppen elegendő, hogy a test koheziója megszünjék s ez adja a test Sz.-ának modulusát. A gyakorlatban, mint már említtetett, nem ez utóbbi fontos, hanem az ennél rendszerint sokkal kisebb hordképességi modulus, sőt a legtöbb technikai alkalmazásban a számításokban még egy ez utóbbinál bizonyos konvencionális tényezővel kisebbített mennyiség vétetik alapul, az u. n. biztossági modulus; történik ez pedig azért, hogy az illető test necsak rendes v. rövid ideig tartó, hanem hosszabb tartamu v. gyakran ismétlődő s esetleg kivételesen a rendsnél fokozottabb mértékben történő használat által se szenvedjen maradandó változást. A különböző anyagoknak magatartása a hordképességi és Sz.-i modulusok által adott határok között alkalmat szolgáltat azoknak más irányu osztályozására, t. i. azoknak megkülönböztetésére merevségök, nyujthatóságuk, lapíthatóságuk stb. szerint.
A Sz.-ot az erőknek a testekre gyakorolt hatásának módja szerint többféleképen osztályozzák. Megkülönböztetnek: 1. Általános (abszolút) Sz.-ot, melylyel a testek a szétszakításnak ellenszegülnek, mint ez p. terhek felfüggesztésére szolgáló drótoknál, köteleknél, rudaknál történik. Ez a Sz. független az illető test hosszától, amennyiben annak saját súlya, az alkalmazott teherhez viszonyítva elhanyagolható, és nem túlnagy határok között egyesen arányban áll a test keresztmetszetével. Rövid ideig tartó terhelésnél nagyobb mint hosszas igénybevételnél (l. Oszloprendszer), ami egyébiránt a Sz. egyéb nemeire nézve is áll. Az anyagok hőmérsékével is változik, de e tekintetben semmiféle általános érvényü szabály még megközelítőleg sem állítható föl. 2. Visszaható Sz.-ot, mely akkor vétetik igéynbe, ha valamely test ellenirányu nyomásnak kitétetik; ismerete különösen oszlopoknál s épületek falainál fontos. Ha a nyomott testnek a működő erő irányában vett hossza annak az erő irányára merőleges keresztmetszetéhez viszonyítva nem nagy, ugy hogy annak kihajlása, kigörbülésétől nem kell tartani, akkor visszaható Sz.-a megközelítőleg arányos annak keresztmetszetével és amig saját súlya a működő erőhöz viszonyítva elhanyagolható, független a test hosszától; általában pedig nagyobb, mint annak abszolút Sz.-a. 3. Relativ v. hajlítás (törés) ellenében nyilatkozó Sz.-ot, mely p. az építkezésekben használt fa- vagy vasgerendáknál igénybe vétetik. Ez függ a gerenda dimenzióitól és annak emgerősítésének v. megtámasztásának és megterhelésének módjától. A gerenda relativ Sz.-a hosszával fordított arányban áll, ugyanazon gerenda relativ Sz.-a legkisebb, ha az egyik végén be van falazva s a teher másik szabad végén működik, négyszer nagyobb, ha a teher közepén működik s két vége meg van támasztva és nyolcszor nagyobb, ha ugyanilyen terhelési mód mellett mindkét végén be van falazva. Az első két esetben pedig a gerenda Sz.-a megfelelően kétszer nagyobb, ha a teher az egész gerenda hosszában egyformán van felosztva, a harmadik esetben pedig másfélszer nagyobb. A gerenda Sz.-ára továbbá nagy befolyással van annak eresztmetszetének alakja. Derékszögü négyszögalaku keresztmetszet mellett Sz.-a a szélességgel és a magasságnak négyzetével egyenes arányban áll; egy ilyen keresztmetszerü gerenda tehát többet bir el, ha keskeny oldalára állíttatik, mint ha széles oldalán nyugszik. Köralaku keresztmetszetü fatörzsből a legnagyobb Sz.-u derékszögü négyszög keresztmetszetü gerenda akkor nyeretik, ha ezen keresztmetszet oldalainak viszonya 4:7-tel egyenlő. 4. Torziós v. csavarás elleni Sz.-ot, mely akkor vétetik igénybe, ha az egyik végén megerősített többnyire hengeralaku test a reá ható erő által hossztengelye körül csavartatik. Ilyen módon igénybe vett henger Sz.-a arányos annak hosszával és fordított arányban áll keresztmetszete sugarának köbével. A Sz.-nak e neme leginkább géptengelyeknél szerepel. 5. Nyirás ellen működő Sz.-ot (Abscherungs- oder Schubfestigkeit), mely akkor vétetik igénybe, ha a működő erő a testnek részeit egymáson eltolás által egymástól elválasztani igyekezik, amint ez p. egy végén megerősített és közvetlenül a megerősítés mellett hossztengelyére merőlegesen működő nagy teher által igéynbe vett gerendánál vagy még inkább kőlemeznél föllépo. L. Nyiró erők.
