Pór
Pór Antal, történet- és egyházi iró, esztergomi apát-kanonok, szül. Esztergomban 1834 okt. 18. A hat első gimnáziumi osztályt Esztergomban végezte. Közben, az 1849-iki hosszu szünidő alatt, mint honvéd Komáromtól Világosig a csatatéren szolgált. Az osztrák és orosz hadi fogságból haza kerülvén, 1850. esztergomi növendékpap lett. Középiskoláit Pozsonyban és Nagyszombatban befejezvén, a teologiát Bécsben végezte. Pappá szentelték 1857 okt. 20. Már ezelőtt gimnáziumi tanár volt és az is maradt Nagyszombatban 1871 dec. 30-ig, amikor Esztergom-Királyvárosban plébánossá választották. 1874 jul 3. tiszteletbeli titkos káplán, később esztergomkerületi esperes és tanfelügyelő. 1872 máj. 24. a magyar tud. akadémia levelező, 1892 máj. 5. rendes, a Szent-István-társulat tud. és irodalmi osztályának tagja. 1875-1878. és 1878-91. esztergomi országgyülési képviselő, 1880 jun. 15. pozsonyi kanonok, 1885. apát, 1893. esztergomi kanonok. Irodalmi működése majdnem kizárólag a történelem terén mozog. Nemcsak a magyar nemzet történetével, különösen az Anjou-korral, hanem az ókori népek, a külföld történetével s annak nevezetesebb férfiaival s alkotásaikkal foglalkozott. Számtalan a Századok, Kat. Szemle, Egyházi Közlöny, Pesti Napló, Reform, Szabad Egyház, Ellenőr stb. lapokban közölt kor-, élet- és jellemrajzain kivül önálló művei: Athén Perikles korában (Custius után ford., Pest 1868); I. Frigyes császár viszonya Oroszlán Henrikhez (Buda 1870); Hellas földirata a hellén államrégiségek (az akadémia által díjazott pályamű, Pest 1871); Szt. István király (Házi Könyvtár, u. o. 1871); Hunyady János (u. o., Budapest 1873); Róma története a nyugati birodalom elenyésztéig (u. o. 1873); Aeneas Sylvius II. Pius pápa (u. o. 1880); Rónai Jáczint pozsonyi prépost (Pozsony 1885); Érdekes per a XIV. sz.-ból (u. o. 1885); Ipolyi Arnold váradi püspök élete és munkái vázlata (Kortársak címü vállalatban, u. o. 1886); Trencsényi Csák Máté 1260-1321 (a Magyar Tört. Életrajzokban, Budapest 1888); Nagy Lajos élete (u. o. 1892). Az Anjou-ház története (a Szilágyi S. szerkesztésében megjelenő Magyar nemzet története 3. kötetében, 1895) stb. V. ö. Zelliger A., Egyházi irók csarnoka.
