Méhüszög,
Méhüszög, üszögterhesség (mola). A szülészetben megkülönböztetjük a húsos üszögöt és a hólyagos vagy fürtös üszögöt. A húsos üszög nem más, mint a terhesség első v. második hónapjában elvetélt pete, ha lassu vérzés indult meg burkaiban s ez a vér megalvadva körülvette és összenyomta azt alaktalan tömeggé. Az ilyen üszöggé lett pete csak hetek mulva születik meg és húsdarabhoz vagy halványpiros véralvadékhoz hasonló, amelyben a peteburkokat még föl lehet ismerni, de az ébrényt csak nyomokban vagy éppen nem lehet megtalálni. A fürtös vagy hólyagos üszög pedig a méhlepénynek, illetőleg a külső magzatburok (chorion) bolyhainak a betegsége. Ezekből a kis gyökerecskékből nem véredények (méhlepény) fejlődnek néha, hanem csupa apró, vizzel telt hólyagocskák, amelyek mint a szőllőszemek ülnek egymás mellett, s óriási fürtöt alkotva, az ébrény mellettük tönkre megy. A hólyagos üszög korai fölismerése fontos, de nehéz. Jelei: vizes-véres folyás, közben erős vérzés, a terhesség idejénél nagyobb méh, gyors növekedéssel és egyes kiürült hólyagocskák. Ha a baj meg van ismerve, az orvosnak az üszög minél gyorsabb megszületését kell elősegítenie. A vele járó vérzésben van a baj komolysága, ennek leküzdéséért néha az üszögöt kézzel vagy műszerrel kell a méhből kiszedni. Keletkezésének oka még ismeretlen.
