Kristályos üveg.
Kristályos üveg. Ha üveget hosszabb ideig a megpuhulásig felhevítünk, az alaktalan üvegtömegből finom tűalaku kristályok válnak kis s végre átlátszatlanná és durva felszinüvé is lesz. Az ilyen üveget az üveggyárosok rühes-nek is mondják. Reaumur már 1728. az üvegnek ezt a sajátságát felismerte és az üvegnek homok között való hevítésével porcellánt akart készíteni. Újabban különösen Ebell kisérleteivel kimutatta, hogy a normál összetételü üveg magasabb hőfoknál képes kovasavat, aluminium-oxidot s általában mindenféle fémoxidot, sőt fémeket is nagyobb mennyiségben feloldalni, mely testek az üveg gyors lehűtésekor oldatban maradnak, de lassu lehüléskor, v. ha az üveget újból felhevítjük, megin kikristályosodiknak. Ezen tüneményen alapszik a fehér, átlátszatlan üveg (alabastromüveg, csontüveg, kriolitüveg), az avanturin, a rubinüveg stb. képződése.
