Kéz

Teljes szövegű keresés

Kéz (manus) a felső végtagnak lapátalaku végdarabja, az előkartól keskenyebb nyak: a kézcsukló választja el. Három részből áll: a kéztőből, képközépből és az ujjakból.

1. ábra.

2. ábra.
Jelentősége az egyén működésére nagy, vesztesége súlyosabb mint a lábé, az utóbbiét művileg tűrhetően lehet pótolni, de a kezét nem. Nagy jelentőségét már a rómaiak megismerték és nevét szójárásaikben felhasználták (manu reducere, legyőzni; in manu capere urben, elfoglalni a várost, stb.); «a kezét megkérni» a mi nyelvünkben is járatos. Kéz nélkül született emberek megtanulhatják lábaikkal helyettesíteni, ilyen volt Schwicker Tamás szépiró, Kittel és Ducornet festők, Unthan hegedűs stb.
Szépnek mondják azt a kezet, melyen a zsírpárna a háti oldalon nem hiányzik, az inak és kék vérerecsek nem emelkednek ki, a bőr az ujjízületek felett nem vörös, a középcsontok fejecskéi felett kis bemélyedések vannak, az ujjak összeillesztve a csúcsaik felé konvergálnak, a körmök dombordadok, inkább hosszuak, mint szélesek, az ujjpárnák domboruak és lágyak stb. A kézközép nagy- és kisujji oldalán a lágyrészek a nagy- és kisujji párnákká emelkednek ki, közöttük van a középett a tenyérárok. Az előkarhoz a kép rendszerint gyenge hajlításban áll, mert a hajlító izmok erősebbek a feszítőknél. A kéz anatomiai összeállításához csontok, izmok, erek és idegek járulnak, ezeknek viszonyai a következők:
a) Csontok. Az orsó- és singcsont alsó végei kiszélesednek, oldalsó széleik a karon nyujtványokba mennek át, melyek a kéztőcsontok első sorát közrefogják. Az orsócsont ívlapja szemben áll a sajka- és holdas-csonttal, a singcsont a lobor-alaku csonttal, az előbbiek egymással ízesülnek, de a singcsont a loboralaku csonttal való ízesüléséből a közbenfekvő háromoldalu rostporc által ki van zárva. A kéztőcsontok felső sora az orsó oldalon a sajkacsontból, a singi oldalon a lobor alaku csontból áll, a kettő között van a holdas csont; a loboralaku csonton ül a borsócsont. A kéztőcsontok alsó sorozata az orsói oldalról kiindulva a nagy és sokszögü csontból, fejes és horgas csontokból van összetéve. Az előkar és kéztő között van a felső kézízület, a felső és alsó sorozat között az alsó kézízület, mindkettőben hajlítás és feszítés lehetséges, azonkivül a mozgások kombinációja által közelítés és távolítás. A csontokat összetartó szalagok a háti oldalon jóval gyengébbek, mint a tenyéren; a tenyéri oldalon a szélső kéztőcsontok jobban kiemelkednek és a kéztőszalag eredésére szolgálnak. Az 5 kézközépcsont fenn a kéztőcsontok második sorával, lenn az 1-ső ujjpercekkel ízesül, amott feszes az összeköttetés, itt kombinált csukló-szabadízület van jelen. Felső végükön a középcsontok szorosan érintkeznek, lefelé haladtukban széjjeltérnek és közrefogják a csontközötti izmokat. Az ujjpercek száma a hüvelykujjon kettő, a többin három, mindannyian laposak, a körömpercek a szabad végükön lapátalakulag lekerítettek.
b) Izmok. A hüvelykpárnán van felületes és mély csoport; amazok szélesen erednek a kéztő orsói oldalán, mindannyian a hüvelykujj középcsontja felé tartanak. A mély csoport szélesen jön a tenyér közepéből, ahol az ujjhajlító izmok inai felette elhaladnak, háromoldalu lapos lemez, nyulatjai a hüvelykujj 1-ső percének alapjához mennek a kéztő singi oldalán és keskenyen végződnek a kisujj alapi részén; áll a távolító, ellentevő és kurta hajlító izomból. A tenyérárokban találjuk a felületes és mély ujjhajlító izmok inait, a mélyektől erednek a giliszta-izmok. A kéz háti oldalán az előkarról lehaladó feszítő izmok lapos inai feküsznek. Mindezen izmokat pólyák fedik; különösen erős a tenyéri árokban elterjedő tenyéri pólya, mely fenn a haránt kéztőszalagtól indul ki, lenn az ujjak felé csücskökre oszlik.
c) Vérerek. A verőerek az előkarról az orsói és singi verőerekből jönnek. Az orsóverőér az előkar alsó harmadán két ágra oszlik: a gyengébb ág a haránt kéztőszalag alatt a hüvelypárna izmaira jut, az erősebbik ág áthajlik az előkar háti oldalára, az 1-ső csontközötti izmot átfúrva bekanyarodik a tenyérárokba és ott a között hajlító izmok irnai alatt ívalakban áthajlik a singi oldal felé, ez a mély verőeres tenyérív. A singi verőér az előkar hajlítói oldaláról a borsócsont mellett a tenyér singi oldalára jut, ott felületes és mély ágra oszlik; az utóbbi a mély tenyérívvel záródik, a felületes ág pedig a tenyérpólya alatt ívalakban az orsói oldal felé hajlik és a felületes tenyérívet alkotja, ez az orsói verőérnek fentebb említett felületes gyenge ágával záródik. Mindkét verőeres ívből ágak mennek a tenyér lágy részeihez és az ujjakhoz. A vivőerek kisérik a verőereket, azonkivül a kéz háti oldalán az ujjakon és kézközépen vivőeres részek vannak.
d) Idegek. A kezet a karfonat ágai látják el érző és mozgató rostokkal. A tenyéri oldalon vannak a közép- és singideg, mindkettő az ujjakhoz küldi végágait, a középideg hetet, a singideghez hármat. A kézháti oldalon a sing- és orsóideg terjednek el, mindegyik 5 végággal, mindannyian érző rostokat vezetnek a bőrhöz. A tenyéri oldalon az érző szálak mentén számos Pacini-féle testecske van, mások az ujjpercek tenyéroldali bőrében Meissner-féle testecskékben végződnek.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem