Kényszeregyesség.
Kényszeregyesség. Az általános felszámolási tárgyalás után a végfelosztás megkezdéséig a csőd a közadós v. örökösei és a csődhitelezők között létrejött egyesség által befejezhető olykép, hogy a megkötött egyesség joghatálya kiterjed azoka a hitelezőkre is, akik az egyességet el nem fogadták, v. ép követeléseiket a csődbe be sem jelentették. Ennél a joghatálynál fogva hivják az egyességet K.-nek. A K. akkor érvényes, ha a tárgyalásnál megjelent szavazatképes hitelezők legalább 2/3-a akiknek követelései a szavazatképes hitelezők összes tőkeköveteléseinek legalább 4/5-ét képezi, az egyességhez hozzájárul. Joghatályához a csődbiróság jóváhagyása szükséges, mely bizonyos esetekben megtagadandó. K.-nek nincs helye. a) ha a közadós szökésben van; b) ha csalárd bukás miatt vád alá helyeztetett, mindaddig, mig jogérvényesen fel nem mentetett; c) ha a közadós már egyszer csőd alatt volt, v. hitelezőivel K.-et már kötött; d) ha a felfedező esküt le nem tette; e) ha legalább 40%-ot fel nem ajánl; f) kereskedőknél, ha a mérleget be nem mutatják v. azt esküvel nem nem erősítik, s ha könyveket nem vezettek; g) szövetkezetek csődjében.
