Heyden,
Heyden, 1. Adolf, német építész, szül. Crefeldben 1838 jul. 15. Stüler tanítványa, aki Kyllmann Valter (szül. Weyer bei Waldban, Solingen járásában 1837 máj. 16.) német építővel együtt működik. Számos épületet építettek német és francia renaissance-stilben Berlinben és Poroszország keleti és nyugati részén. Főbb műveik: a Vilmos császár-képtár Berlinben, több villa Potsdam mellett, a János-templom Düsseldorfban stb. Mindkét építő mint építészeti tanácsos él Berlinben.
2. H. Ágost, német festő, H. Frigyes Ágost fia, szül. Boroszlóban 1827 jun. 13. Berlinben Holbein és Steffeck, Párisban Gleyre és Couture tanítványa volt. Legkitünőbb festményei: Szt. Borbála (1863); Luther és Frundsberg György a wormsi országgyülés előtt (Nürnberg, germán nemzeti muzeum); Holbein és Rubens képmásai a berlini művészegylet helyisége számára; Siesta; A mese; Ünnepnap reggel (berlini nemzeti képtár); Boldog idő; A horgásznő; Csatatéren lovagló valkürök (1872); Clémence hercegnő föltárja bájait a francia király küldöttsége előtt; Leukothea megjelenik Odysseusnak; Oluf lovag; Vértanu a máglyán; Ödipus és a szfinx; Schionatulander és Sigune; Wittich menekülése; Hű bajtársak. Monumentális és dekorativ műveket is festett, p. a berlini nemzeti képtárban, a birodalmi igazságügyi palotában stb.; a gubeni gimnázium számára festette Gero őrgróf és az elfogott szászok képét. Tőle való a berlini operaház uj függönye, melyet 1893. festett a szintén tőle való régi függöny helyébe. A berlini művészeti akadémián a jelmeztan tanára és kiadja a Blätter für Kostümkunde (Berlin 1876 köv.) cimü szaklapot, valamint Aus der Taufe (u. o. 1878); Die Perlen (u. o. 1881) és Die Trachten der europäischen Kulturvölker (Lipcse 1889) cimü műveket.
3. H. Frigyes Ágost, német költő, szül. Nerfken falusi birtokon (keleti Poroszország) 1789 szept. 3., megh. 1851 nov. 5. Boroszlóban, hol 1826 óta kormánytanácsos volt. Sokoldalu és tehetséges költő, ki főleg a verses epika terén eleven képzelet és szép alak által kiváló, majd hangulatos, majd humoros részleteikben igen sikerült műveket alkotott. Ilyenek: Die Gallione (1825); Reginald (1831); Das Wort der Frau (1843, igen sok kiadást ért); Der Schuster von Ispahan (1850); Die Konigsbraut (1851); novellái s regényei (Die Intriganten, 1850, 2 köt.) szintén figyelmet érdemelnek; kevésbé sikerültek drámái (összegyüjtve: Theater, 1842, 3 köt.), melyek csekély szini hatásuak. Összegyüjtött költői műveit a költő életrajzával Mundt Tivadar adta ki (1852).
5. H. Ottó, német festő, szül. Ducherowban (Pommeránia) 1820 jul. 8., a berlini akadémián Klöber és Wach, Párisban Cogniet tanítványa volt, 1850-54. Olaszországban tartózkodott, azután visszatért Berlinbe, 1866. résztvett az osztrák hadjáratban, 1869-70. Egyiptomban tartózkodott, 1870. pedig a francia hadjáratban is résztvett. Legkitünőbb képei: A greifswaldi egyetem alapítása, melyért H. az illető egyetemtől a tiszteletbeli doktori cimet kapta; X. Bogislawot jeruzsálemi zarándokutján tengeri rablók támadják meg (stettini muzeum); Schwarin tábornagy a prágai csatában; Frigyes porosz trónorokos találkozása Frigyes Károly herceggel; A második hadsereg a königgrätzi csatában; A porosz király átadja a trónörökösnek az érdemrendet; A győzelmes király, seregei közepette (berlini nemzeti képtár); Szőnyegbazár Kairóban; Ló- és tevevásár Kairóban; A német császár látogatása a versaillesi kastényban levő sebesülteknél; Apollo a muzsákkal és a gráciákkal; Juno templomának romjai Girgentiben; Frigyes trónörökös, Bismarck, Moltke, Steinmetz és Erzsébet román királyné képmásai.
6. H. Tivadar gróf, orosz tábornok és politikus, Finnország főkormányzója, szül. Esztoniában 1821 szept. 15. Az orosz császári udvarban nevelkedett. Mint tiszt kitünt a Kaukázusban és a krimi háboruban. 1862. tábornok lett. 1877-79. mint a vezérkar főnöke vett részt az orosz-török háboruban. 1881. Finnország kormányzójának nevezték ki és ebben az állásban némileg enyhítette a Finnország erőszakos oroszosítására vonatkozó rendelegtek végrehajtását, ami miatt a panszláv sajtó keményen megtámadta.
