Heidelberg
Heidelberg, az ugyanily nevü kerület és járás székhelye Baden nagyhercegségben, a Neckar szép völgyében ott, ahol az a közép-rajnai sikságra kilép, több vasuti vonal találkozásánál, az 1891 jan. 1. hozzácsatolt Neuenheim községet is beleszámítva, 31.739 lak., cement-, dohány-, műpamutgyárral, tüzoltófelszerelések, kirurgiai és matematikai eszközök készítésével. H.-nek azonban főképen egyeteme, a Ruperto-Carola kölcsönöz jelentőséget. Ezen egyetemet, a német birodalomban a legrégibbet, 1386. I. Ruprecht pfalzi választó alapította a párisinak mintájára; Őszinte Fülöp korában (1476-1508) nagy hirt szereztek számára tanárai: Agricola, Reuchlin, Oecolampadius a reformáció behatása alatt ujjáalakult; Ursinus és Olevianus, a H.-i káté szerzői, benne tanítottak és a kálvinizmus jelentős iskolájává tették. Midőn 1622. Tilly a várost elfoglalta és hires könyvtárát, a Bibliotheca Platina-t Rómába küldötte, az egyetem is megszünt működni, de 1652. Károly Lajos választó ismét helyreállította. 1689 és 1693 után, midőn a franciák H.-et elfoglalták, az egyetem több éven át ismét szünetelt; a XVIII. sz.-ban is csak tengődött. A francia forradalom okozta háborukban csaknem minden birtokát elvesztette és a teljes feloszláshoz volt közel, mig végre 1803 után a badeni nagyherceg Károly Frigyes, ki H.-et megkapta, jelentékeny adományokkal uj életre élesztette. Jelenleg 5 fakultása van (teologiai, jogi, orvosi, filozofiai és természettudományi); a docensek száma 117, a hallgatóké 1294. A klinikák, szemináriumok, laboratoriumok, intézetek száma 29. Az egyetem 1886. ünnepelte meg fennállásának 500. évfordulóját. (V. ö. Hautz, Geschichte der Universität H. 1862-64. Minerva. Jahrbuch der gelehrten Welt, 1893.)
A Neckar mentén mintegy 3 km. hosszuságban elnyuló várost a jobbparttal két hid köti össze; a legkiválóbb épületek: a Marktplatzon álló templom, amelyet 1400. Ruprecht császár alapított, az alapítónak és nejének siremlékével; az evangelikus Péter-templom; az 1704. épített városháza; a kémiai laboratorium, amely előtt Wrede bajor hadvezér bronzszobra áll, és egyéb egyetemi épületek, főképen pedig a hires H.-i kastély, amely a város tőszomszédságában a Geisberg egy nyulványán, a Jettenbühelen áll; részben még ép, részben összerombolt épületekből áll. A kastélyt, amely egy négyszöget alkot, III. Ruprecht választó és német király kezdte meg építtetni, V. Lajos (1503-44), II. Frigyes (1544-56), Henrik Ottó (1557 körül), IV. Frigyes (1600 körül) és V. Frigyes, a téli király folytatták és fejezték be. Az egész kastély egy nagy négyszöget alkotott kerek szöglettornyokkal; késő renaissance-izlésben épült (a gazdag plasztikai diszítésekkel ellátott Ottó-Henrik szárnyképét l. az Építészet képmellékleten, VI. kötet, XXIII. kép). A franciák 1689. és 1693. egy jó részét feldulták; az emberek romboló munkáját 1764. egy villámcsapás még folytatta és ezóta a kastély egy része rom. 1883 óta a badeni kormány a kastély fentartására, illetőleg restaurálására évenként tetemes összegeket fordít. Megtekintésre leginkább méltó részletek: az Elisabethenthor, a szép négy gránit-oszlop a kastély kutja körül, amelyek Nagy Károly ingelheimi palotájából kerültek ide, a Friedrichsbauban a templom, amelyben érdekes régiséggyüjteményt őriznek; végül az 1751. épült nagy H.-i hordó, amely 7 m. átmérőjü és 10 m. hosszu. (V. ö. Pfnorr és Ramée, Monographie du château de H., 1859; Oechelhauser, Das H.-er Schloss, 1891.) Miként a város fekvése, ugy környéke is igen szép; a kastély fölött van a hohenstaufi Konrád egykori kastélyának helyén a Molkenkur nevü vendéglő, ahonnan az egész környékre igen szép kilátás nyilik.
H. helyén már a III. században egy római telep állott. A mostani H. eredetileg a wormsi püspöknek volt hűbére. Ottó választó-fejedelem (1228-1253) tette először székhelyévé; meg is maradt Pfalz fővárosának 1720-ig. 1563. itt jelent meg a H.-i káté (l. o.). 1622. a várost Tilly elfoglalta és megsarcolta; 1689. ugyanezt tették vele a Mélae vezérelte franciák, akik azután 1693. egészen földulták. 1720. Károly Fülöp a székhelyét áttette Mannheimba, 1803. pedig H. Badenhez csatoltatott. V. ö. Oncken, Stadt, Schloss u. Hochschule H. (1885).
