Hatvan
Hatvan, 1. nagyközség Heves vmegye H.-i j.-ban, (1891) 861 házzal és 6979 magyar lak., kik földmivelést, lótenyésztést és dinnyetermelést üznek. Van szolgabirói hivatala, járásbirósága, közjegyzője és adóhivatala, takarékpénztára és népbankja. Jelentékeny vasuti csomópont, ahol a m. kir. államvasutak budapest-ruttkai vonalából a kassai és a szolnoki vonal kiágazik; van posta- és táviró-állomása, postatakarékpénztára. Jelentékeny az 1889. alapított cukorgyára, mely 500 munkást foglalkoztat és évenként (1891) 630000 q. répát dolgoz fel s 60000 q cukrot termel. A hg. Grassalkovich által épített kastély ma is fennáll. H. hajdan jelentékeny vár volt, sáncokkal körülvéve; hires prémontrei prépostsága is volt, melyet állítólag Vancsa esztergomi érsek 1242. alapított. Idáig nyomult 1471. Kázmér lengyel király seregével, de Mátyás közeledtével Nyitra felé vette utját. 1525. itt zajos országgyülés volt, melyen a rendek Báthory Istvánt a nádori méltóságból letették, s helyébe Werbőczy Istvánt választották meg. 1544. Dancsy Ambrus és Pál, kik akkor H.-t birták, a törökök közeledtére a várat felgyujtva odahagyták, melyet Mehemet ujra felépíttetett s 52 évig háborítatlanul birt. 1596. Tiefenbach és Miksa főherceg ismételt ostroma után ismét magyar kézre került, de a védelmére ott hagyott Serényi Mihály a török császár közeledtére ismét megszökött, mire a törökök a feldult várat ujra elfoglalták. 1603. a császáriak elfoglalták, de egy évvel rá az őrség harmadizben is felgyujtván a várat, elhagyta, mire Hasszán pasa elfoglalá, megint felépíté s igy 1678-ig török kézben maradt. Ekkor Merz és Häussler ismételve visszafoglalta s egyuttal földig lerombolta. A törökök számüzetése után I. Lipót a H.-i uradalmat Salmis grófnak adományozta, de 1723. gr. Stahremberg Gundaker Tamásra szállott, ki arra1729. kir. adománylevelet is nyert. 1849 ápr. 2. Schlick császári tábornok itt vereséget szenvedett a magyaroktól. V. ö. Albert Ferenc, Heves és Külső-Szolnok vármegyék leirása (Eger 1868).
2. Püspök-H., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye váci felső j.-ban, (1891) 1210 tót és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
