Gőzhajózás
Gőzhajózás (ném. Dampfschiffahrt; ol. navigazione a vapore; ang. steam navigation, l. a mellékelt térképet), a hajózásnak azon neme, melynél a természetes mozgató erőt a gőz erejével helyettesítik. A G. a széltől és áramlatoktól nagy mértékben független, amiért is a menetgyorsaságnak, vmint az utazásnak időtartama v. szükséges megszakítása az elementáris viszonyok által csak kevéssé függvén, a gőzhajó céljának eléréséhez mindenkor a legrövidebb utat választhatja. A G. leginkább oly terheknek szállítására alkalmas, melyeknél a gyors és időközök szerinti pontos megérkezés, valamint az üzemtőkének lehető megtakarítása képezi a szállításnak fő faktorát. Miután a gőzhajók a lég- és tengeráramlatokat uticéljoknak elérésére szintén felhasználják, egyrészt a menetgyorsaság fokozódik, másrészt pedig a mozgató erőnek előállítási költségei is kevesbednek.
)
A világforgalom térképe
Az első G., mely eredménnyel működött és komolyabb céloknak elérésére törekedett, a Fultoné volt a Hudsonon, New York és Albany között, 1807-ben. Néhány év mulva ezen figyelmet keltő ujítás a hajózás terén Európában is utánzatra talált a Glasgow és Greenock között közlekedő Komet hajóval. 1820. Angolországnak 35 gőzhajója volt, 1836 már 388, 1819. a Savannah nevü hajó volt az első gőzhajó, mely Savannahból 26 nap alatt az atlanti-tengert átszelve Liverpoolba érkezett és onnan Stockholm érintésével Kronstadtba utazott, gőzerejét ez azonban csak akkor használta, ha a vitorlákkal elért menetsebesség óránként a 4 tengeri mérföldet meg nem haladta. Csaknem husz év mult el, mig ezen első kisérletet egy másik követte, illetve mig 18838. a Great-Western és Syrius gőzhajók Bristolból New-Yorkba, és onnan visszautazva, megvetették alapját az első transatlantikai gőzhajózási vonalnak. Liverpool városa, vitorlás postahajói által érdekelve - miután ezek a gőzhajók által értékükből sokat vesztettek -, a következő évek folyamán azon törekedett, hogy hasonlólag Bristolhoz, gőzhajózási vonalat létesítsen, ami teljesen sikerült is, mert idővel ezen város lett az oceán-gőzhajózási vonalainak és az Atlanti-tenger kereskedelmének, de legkivált azon vonalaknak gócpontja, melyek Amerikába közlekednek. 1840. jul. a hires Cunardline innen kezdte meg meneteit Halifax és New-York között. 1842. dec. 16. Angolországból indult ki az első gőzhajó a földnek körülhajózására; ugyanez évben Angolországnak már 1000 gőzhajója volt, ma már csaknem ötször annyia van. A belvizeken való G.-nak leginkább oly államokban van nagy jelentősége, melyek folyamokban, csatornákban, tavakban gazdagok. Ily államokban a vizi-utak kezdetben az egyedüli, sőt még később is a legjelentékenyebb közlekedési utak maradtak s a rajtok való G., a gőzhajóforgalom, már a civilizáció tekintetében is nagy jelentőséggel bir. Ily feladat jutott a Dunának és Volgának Európa keleti részén; Észak-Ameerikában a Misszisszippinek, Missourinak, Szt. Lőrinc-folyamnak, az Erie-, Michigan-, Huron-tavaknak, mielőtt ottan a vasutnak hálózata oly nagy kiterjedéssel birt volna, mint a jelen időben; Braziliában az Amazon folyó gőzhajózási vállalatai a terjedő kulturának oszlopát képezik, és Afrika belsejének megösmerése, felderítése a G. által már csak idő kérdésének tekinthető. Gazdag kulturális államokban azonban a folyamok mentén már évek óta a vasut vezet, és igy a szárazon és a vizen mozgó gőzgépek egymással a szállításban vetekedhetnek. A szárazföld által többé v. kevésbbé körülzárt európai tengereken, mint az északi és keleti öbölben, a Közép- és Fekete-tengeren, ugy Afrikában, valamint Ausztráliában is a parti hajózásnál a G. a vitorlahajózással vetekedik, amennyiben ennél a vitorláshajók száma még tulszárnyalja a gőzhajókét. A legnagyobb kiterjedésnek a G. kétségkivül a sik tengeren örvend, ahol a világkereskedelemnek legfontosabb eszközét és legjelentékenyebb előmozdítóját képezi. Tény, hogy a jelen időben a vitorlahajózás krizissel küzd, mert mindazon előnyök, melyeket a tengerészeti földrajz és meteorologiában tett haladás a vitorláshajóknak biztosított, a gőzhajók által is elérhetők és könnyebben kiaknázhatók, amiért is a szállításokkal való megbizatás mindinkább a gőzhajó javára esik, ugy hogy a vitorlás- és gőzhajók közötti számarány az utóbb nevezett javára folyton gyarapodik. Erre utal még a világkereskedelem folytonos kibővítése, irányszálainak gyarapítása is. A tőzsdéken divó különbségi üzletnek gyors lebonyolítása az árunak gyors megérkezését követeli, különösen értékes áruknál, amelyeknél a szállítási időre eső kamatveszteség is számba jön; ezért egy gőzhajónak szállítmányát leginkább értékesebb áruk és spekuláció-tárgyak képezik. Azon gőzhajók, melyeknek megérkezése az egyes kikötőkben megszabott időhöz kötve nincsen, képezik az árugőzhajó-vonalakat; mig azok, melyek rendes időközökben közlekednek, értékes áruknak gyors szállítását eszközlik, utasokat visznek és postát közvetítenek, az ugynevezett gyorshajó- v. postagőzhajó-vonalak. E két vonal azonban egyaránt támasza, elősegítője a tengerentuli kereskedelemnek. Kivévén az ázsiai nemzetiségeket, a postahajó-forgalomnak közvetítésében minden kulturnemzet tevékeny részt vesz, az elsőbbség azonban az angolokat illeti, kiknek postahajó-vonala szám szerint a legnagyobb. Utána következnek: Franciaország, Németország, Olaszország, Észak-Amerika, Hollandia, Ausztria-Magyarország, Spanyolország, Belgium stb., mely államoknak mindannyia bővíteni és terjeszteni óhajtván kereskedelmét, összeköttetéseit, egymással uj hajózási vonalaknak létesítésében és uj, a modern kivánalmak és igényeknek megfelelő hajók építésében vetekszik.
A már létező postahajó-járatoknak nagyobb része állami segélyezés alapján jött létre, miután életbeléptetésök előtt az illető államokkal fennálló forgalmi viszonyok még csaknem a keletkezés stádiumában lévén, a személyforgalom, valamint az áruknak szállítása egymaga a hajójáratoknak költségeit nem fedezhette, amiért is az állam által szubvencionáltattak, legalább addig, mig a forgalomnak nagyobbmérvü fejlődése következtében több vonal az állami segélyezést nélkülözhette. Mindazonáltal még most is a gőzhajózási társaságok fentartásához és pedig nagyobbrészt a postaszállításért fizetendő dijak alakjában. Az évi segélyezés, melyben az egyes államok G.-i társulataikat segítik, megközelítőleg a következő:
A magyar kormány az Adria fiumei G.-i társaságot évenkint 1140000 koronával segélyezi.
A következő sorok a legfőbb postahajó-járatoknak kimutatását tartalmazzák és egyszersmind a legjelentékenyebb adatokat nyujtják az interoceániai gőzhajó-forgalomnak történelmi fejlődésére, nemkülönben a jelen kornak kulturális tevékenységére és igyekezetére. A térképen első pillantásra feltünik az, hogy a legtöbb G.-i vonal az Atlanti-tengerre esik Európa és É.-Amerika között, azután jönnek az Európát és D.-Amerikát összekötő vonalak, továbbá a Suezi-csatornán át való járatok és végre Észak- és Dél-Amerika tengeri összekötését eszközlő vonalak.
A legjelentékenyebb postagőzhajó-vonalak.
A. Észak -Amerikába. a) Angol vonalak. 11840. Cunard által két gőzhajóval Liverpoolból hónaponkint egyszeri indulással életbe léptetett Cunard-line. 1850. ezen vállalatnak már 8 gőzhajója volt, mely hajók hónaponkint kétszer közlekedtek; 1860. hetenkint indulva járataikat már Halifax, Szt. Tamás és Colonra is kiterjesztették. Most már 26 gőzhajóval a Cunard-line hetenkint kétszer indítja hatalmas és kényelmesen berendezett gőzöseit Liverpoolból Queenstownon át New-Yorkba és Bostonba. 2. Az Inman-line 7 gőzhajóval, kétszer hetenkint Liverpool, Queenstown és New-York között. 3. A National Steam-Ship Company 12 gőzhajóval. 4. A White Star-line és 5. a Guion-line 5 gőzhajóval, hetenkint egyszer közlekednek Liverpool és New-York között. 6. Az Anchor-line 49 gőzhajónak a tulajdonosa, hetenkint egyszeri indulással, Glasgow és New-York, Liverpool, Queenstown és New-York között közlekedik. 7. Az Allan- vagy Canadien-line, 47 gőzhajóval, hetenkint kétszer, Glasgowból, Dundee, Belfast, Liverpool és Londonból, Quebec, Montreal, Halifax, Portland, Boston, Philadelphia és Baltimoreba indul. 8. A Dominion-line Liverpool és Bristolból Quebecbe való járattal.
b) Francia vonalak. Hasonlólag Angolországhoz Franciaországnak is nagy része van a tengerentuli kereskedelmi forgalomban. Az 1857. év jun. 17. hozott törvénynél fogva megbizatott a francia pénzügyminisztérium, hogy az állam által engedélyezett szubvenciónak igénybe vételével Franciaország és Amerika között egy egyenes gőzhajózási járatot létesítsen. Ennek alapján a Compagnie générale maritime és a Crédit mobilier társaságokkal (1861 ápr. 24.) egy szerződés köttetett, melyben a nevezett vállalatok, évi 9300000 frank szubvenció mellett, kötelezték magokat Havre, New-York, St. Nazaire és Aspinwall között, Guadeloupe, Mexico és Cayenne-nek érintésével rendes gőzhajójáratokat létesíteni. Ezen koncesszió 20 évi időtartamra a Compagnie générale transatlantique-nek is megadatott. 1862. kezdődtek a hajójáratok és tartanak még most is és pedig havonként kétszeri indulással Havre. Brest és New-York között. Ugy ez, mint a hasonlóan gazdag Compagnie Messageries maritimes társaság a francia G.-i társulatoknak doyenje és ez időszerint megközelítőleg 74 gőzhajó felett rendelkeznek.
c) Német vonalak. Az első egyenes gőzhajóösszeköttetés Németország és Amerika között Brémában és pedig ugy a német államok mint az amerikai Egyesült-Államok pénzsegélyei folytán jött létre. 1847 jun. 19. érkezett az első brémai gőzhajó Brémából indulva New-Yorkba és rövid idő mulva már két gőzös rendes járatokat tartott e két kikötő között; ez volt a kezdete a most már oly jelentékeny német G.-i forgalomnak az Oceánon át. 1. A Hamburg-Amerikanische Packetfahrt-Aktiengesellschaft, mely már 1847. keletkezett és csupán vitorlás hajókkal dolgozott, 1956. kezdett havonkint egyszer Hamburgból New-Yorkba gőzhajókat küldeni, mely járatok alapját képezik a most már oly jelentőségteljes és kiterjedt forgalomnak Hamburg és New-York között; ehhez később Nyugat-Indiába és Mexikóba menő vonalak csatlakoztak. Jelenleg e társaság már 42 oly gőzhajónak a tulajdonosa, melyek csupán oceántuli járatokat végeznek, saját kikötő helyekkel Hamburgban, Havreben, New-Yorkban és Szt. Tamáson. 2. A Norddeutsche Lloyd 1857. Brémában alakulván, egyenes járatait New-Yorkba 1858-ban csupán 4 hajóval kezdte meg, melyek havonkint csak egyszer indultak. A növekvő forgalom azonban a meneteknek fejlesztését, gyakoribb voltát igényelte, ugy hogy jelenleg e társaságnak hajói Amerikába már kétszer indulnak hetenkint. 1868 óta hetenkint egyszer indul hajó Baltimoreba, tavaszkor és őszkor pedig havonként egy gőzhajó Galvestonba. Egyidejüleg a La Plata államokba és a braziliai kikötőkbe is létesíttetett egy hajózási vonal és 1885, átvette ez a Lloyd a posta szállítását is Kelet-Ázsia és Ausztráliába. Jelenleg e társaságnak 57 gőzhajója van. 3. A Deutsche Transatlantische Dampfschiff-fahrtsgesellschaft (Adler-Linie) Hamburg és New-York között, havonkint kétszeri indulással.
d) Hollandiai vonalak. 1. Holland-amerikai G.-i társaság. Hajói Rotterdam és New-York között hetenkint egyszer indulnak.
e) Belga vonalak. 1. A Red-Star-line, a belga kormánynyal kötött szerződés szerint hajói egyszer járnak hetenkint Antwerpen és New-York, egyszer havonkint Antwerpen és Philadelphia között.
B. Nyugat-India és Közép-Amerikába. a) Angol vonalak. 1. Az első egyenes összeköttetés Angliából Nyugat-Indiába, állami segélyezés mellett a Royal Mail Steam Packet Company által létesített. A gőzhajók havonként kétszer járnak Southamphontól Szt. Tamásra, ahonnan utjok még Colon, Tobago, Havanna, Tampico, San-Juan és Santa Martára is kiterjed. Ezen társaság már 1843 óta létezik és 1843. járatait már Dél-Amerikára is kiterjesztette. Nyugat-indiai vonala 1849. létesített. Most e társaságnak 24 gőzhajója van. 2. A West-India and Pacific Steam-Ship Company (Aspinwall-line) Liverpool és Colon között, felváltva Barbadoson, La Quairán, Puerto Cabellon vagy Port-au-Princen, Kingstownon, Veracruzon és Tampicon, vagy pedig Szt. Tamáson, Santa Marián és Sabanillán át, havonkint háromszor közlekedve.
b) Francia vonalak. A Compagnie générale transatlantique két vonaljáratot tart és pedig 1. St. Nazaire és Veracruz között, Santander, St. Tamás és Havanna érintésével, havonként egyszeri indulással; ennek mellékvonalai Szt. Tamás - Colon, Szt. Tamás - Fort de France, Guadeloupe, Martinique és Fort de France - Cayenne. 2. St. Nazaire és Colon között, Fort de France, La Quaira és Sabanilla érintésével, havonkint egyszer.
c) Német vonalak. Miután Nyugat-Indiának kiviteli cikkel Németországba és megfordítva mindinkább szaporodtak, a német kereskedelem a nyugat-indiai szigetekkel mindig nagyobb kiterjedést nyert, szükségképen 1871-ben a Hamburg-Amerikanische Packetfahrt-Aktiengesellschaft Németország és Nyugat-Indiának egyenes G.-i összeköttetésére vállalkozott. Hajói Hamburgból havonkint 3-szor indulva Havre-on át, Szt. Tamás, La Quaira, Puerto Cabello, Curasso stb. kikötőket és Colonon át Amerikát érintik. 1879. e társaság állami szubvenciót nyervén, járatát a postahatóság felszólítása folytán Havre-on át Mexikóig kiterjesztette. A forgalom ezeken a vonalakon rövid idő mulva oly mérvben növekedett, hogy e részvénytársaság önként lemondott az állami szubvencióról.
d) Spanyol vonalak. Cadixból indulva Teneriffán, Puerto Ricón és Havannán át Veracruzba.
C) Délamerikába (keleti part). a) Angol vonalak. 1. A Royal Mail Steam Packet Company, Southampton és Rio Janeiro között, Lissabonon, St. Vincenten, Pernambuccón és Bahián át közlekedve, valamint Montevideót és Buenos Ayrest érintve, havonkint kétszeri indulással. 2. A Liverpool, Brazil and River Plate Steam-Navigation Company Liverpool és Montevideo, illetve Buenos Ayres és Rosario között, Lissabon, Pernambucco, Bahia és Rio de Janeiro érintésével és havonkint kétszeri indulással.
b) Francia vonalak. 1. A Messageries maritimes társaság, mely 1860 óta állami segéllyel havonkint egyszer Bordeaux, Coruna, Lissabon, Dakar, Pernambucco, Bahia, Rio de Janeiro, Rosario, Santos, Montevideo és Buenos Ayresbe tart gőzhajó járatokat, 1857. ugyanazon törvény alapján keletkezett mint a Compagnie générale transatlantique. A régi szerződés helyett 1875-ben az állam e társasággal tekintettel tevékenységére, uj szerződést kötött, melynél fogva megközelítőleg 13000000 frank évi szubvenció mellett a társaság kötelezte magát, az előbb említett vonalon kivül még egy indo-khinai (Marseille-Shangai) vonalnak mint fővonalnak és négy mellékvonalnak (Yokohama, Mauritius, Kalkutta és Batavia), valamint több összeköttetésnek a Közép-tengeren való állandó fentartására. Ezenkivül még egy a kokinkhinai gyarmat által szubvencionált vonal is létezik Singapur-Saigon és Haiphong (Tongking) között. Ezen társaság gőzhajóinak száma jelenleg 74. 2. A Chargeurs Rénius vállalat hajói, melyek Havreból, havonkint indulva, Lissabon érintésével Pernambucco, Bahia, Rio de Janeiro és Santosba, v. Teneriffán, Bordeaux-n át Montevideo, Buenos Ayres és Rosarióba közlekednek.
c) Német vonalak. 1. Hamburg- Südamerikanische Dampfschiffahrtsgesellschaft 26 hajóval, két vonallal és Hamburgból havonkint kétszeri indulással. Az egyik vonal Montevideo, Buenos Ayres, St. Nicolas és Rosario, a másik Lissabon érintésével, Bahia, Rio de Janeiro, Montevideo és Buenos Ayres. 2. A Norddeutsche Lloyd 1882 óta havonkint kétszeri indulással Brémából Antwerpenen át Montevideo és Buenos Ayresbe, és havonkint egyszer indulva Antwerpen és Lissabon érintésével Bahia, Rio de Janeiro és Santosba.
d) Az Adria magyar tengerhajózási társaság l. lentebb.
D) Dél-Amerikába (nyugati part). Az összeköttetést Európa és Dél-Amerika nyugati partja között az Európa és Colon között közlekedő gőzhajók, Colon és Panama között a vasut Panamától dél felé a Pacific Steam-Navigation Company hetenkint egyszer induló gőzösei végzik. Ezenkivül a Magelhaes-tengerszoroson át a következő egyenes hajójáratok vannak:
a) Angol vonal. A Pacific Steam-Navigation Company Liperpool és Valparaiso között, Bordeaux, Lissabon, Rio de Janeiro és Montevideon át Valparaisóból folytatólagosan Arica és Port Islay érintésével Callaoba.
b) Német vonal. A Kosmos társaság, mely 1872. évben alapíttatott, 14 gőzhajóval jár havonkint kétszer Hamburg és Callao között, Antwerpen, Dartmouth, St. Vincent, Montevideo, Port Stanley, Punta Arenas, Corral, Coronel, Talcahuano, Valparaiso, Iquique, Arica és Mollendo érintésével; novembertől márciusig terjedő évszakban pedig a következő középamerikai kikötőkbe: Punta Arenas, Corinto, Amapala, La Union, La Libertad, Acajutta, San José de Guatemala és Champerico.
E) Afrikába. Egyenes hajózási vonalak Afrikába:
a) Angol vonalak. 1. 1850 óta a most már egyesült British and African Steam-Navigation Company és African Steam-Ship Company, melyek az angol állammal kötött szerződés értelmében hajóikkal (számszerint 24) Angolország és Nyugat- valamint Délnyugat-Afrika között a postaforgalmat közvetítik. Indulás hetenkint Liverpool, Madeira, Teneriffa, Gran Canaria, Gorée, Bathurst, Sierrra Leone, Monovria, Cap Palmas, Half Yack, Cape Coast-Castle, Akkra, Keta, Lagos, Bonny, Benin, Akassa, Brass, Opobo, Uj-Calabar, Fernando Po érintésével Ó-Calabarba; havonként Gabun, Black Point, Landana, Congo, Amrizette, Kinsembo és Ambriz érintésével Loandába; Camerun kikötője minden harmadik gőzhajó által érintetik. 2. Az Union Steam-Ship Company, 17 hajóval Southamptonból, Plymouth, Madeira és St. Helena szigetének felkeresésével Captownba, onnan Mosselbai, Port Elizabeth, Port Alfred és East Londonba; minden 14 napban és minden négy hétben Hamburgon át ugyanazon kikötőkbe. 3. A Donald, Currie and Company (Castle-Mail vagy Currier) vonal, Londonból Dartmouth és Lissabonon át Captownba és Durbanba és pedig havonkint kétszeri indulással, minden hónapban azonban Lourenço Marques, Mozambique, Zanzibár és esetleg egész Mauritius és Tamatave-ig terjesztvén ki járataikat. A 2 és 3 alatt jelzett vonalakat Angoloroszág, a Kapkolonia és Portugália is szubvencionálja. 1885. a Congo államokkal kötött szerződésnél fogva a Castle Mail Packet Company hajóit Hamburgból, Rotterdam, Antwerpen, Lissabon, Madeira érintésével, Banana, Ambriz, Sao Paolo de Loanda, Algoabai, East London és Lourenço Marques kikötőibe is járatja.
b) Német vonalak. Az Afrikanische Damfschiffs-Aktiengesellschaft (Wörmann-Linie), mely 13 gőzhajóval minden 14 napban Hamburgból Nyugatafrikába indít hajókat és pedig akként, hogy egyszer egy hónapban egy gőzös a nyugati part kikötőibe Goreé-tól Camerunig, egyszer pedig Hamburgból egyenest Camerunba megyen, honnan még a délre fekvő kikötőket egész Sa Paolo de Loandáig is felkeresi.
c) Portugál vonal. Empreza Nacional 5 hajóval, havonkint Hullból Lissabon érintésével egész Mossamedes-ig járva.
F) Keletázsia és Ausztráliába. a) Angol vonalak. 1. A Peninsular and Oriental Steam-Navigaiton Company, alapíttatott 1840., az angol G.-i társaságok legnagyobbika, 53 nagy gőzhajóval és nagy raktárakkal Southampton, Marseille, Brindisi, Alexandira, Suez, Aden, Kolombo, Singapur, Hongkong, Melbourne stb. kikötőkben. Kötött szerződése van Angolországgal, Indiával és Ausztráliával a posta szállítása végett, melynek kiindulási pontja, nemkülönben a gyorsforgalomnak is, ennek előtte Marseille volt, most pedig Brindisi. A gőzhajók hetenkint indulnak Londonból, Gibraltár, Málta és Port Saidon át Suezbe, ahol a Triestből, Velencéből, Anconából, Brindisiből és Alexandriából (ez utóbbi helyről vasuton) jövő postaküldeményeket és utasokat felveszi és továbbítja. Suezból indul kétszer havonkint Aden-en át Kolombo, Madras és Kalkuttába, vagy pedig hetenkint Aden-en át Bombayba és ez utóbbi helyről kétszer havonkint Kolombo, Pinang, Singapur, Hongkong, Shangai és Yokohamába. Kolombóban az ausztráliai vonal ér el és pedig kétszer havonkint King Georg-Sund, Adelaide, Melbourne és Sydneybe.
2. A British India Steam-Navigation Company szintén szerződéssel bir a posta szállítása végett; van 87 gőzhajója (ezek között sok kisebb gőzös) és ezekkel havonkint kétszer indul Londonból Suezen át Kolombóba, Madras és Kalkuttába továbbá Londonból, Algier, Port Said, Suez, Aden, Zanzibár, Karatschi, Bombayba és végre Londonból via Suez, Batavia, Thursday, Island, Cooktown, Townsville, Bowen, Mackay, Rockhampton és Brisbaneba. 3. Az Orient Steam-Navigation Company szerződésszerüleg havonként kétszer jár Londonból via Plymouth, Nápoly, a Suezi csatornán át Adelaide, Melbourne és Sydneybe. 4. Az Ocean Steam-Ship Company Londonból és Liverpoolból, Suezen át, Pinangba, Singapurba, Hongkongba és Shangaiba. 5. Az Anchorline Liverpoolból, Gibraltáron át Port Saidba, Suezbe, Adenbe és Bombayba, v. Kolombón át Kalkuttába.
b) Francia vonal. A Messageries maritimes társaság hajói havonkint kétszer közlekednek Marseilleből Nápoly, Port Said, Suez, Aden, Kolombo, Singapur, Saigon érintésével Shangaiba, mellékvonalakkal Kolombóból, Pondicherry és Madrason át Kalkuttába, Singapurból Bataviába és Hongkongból Yokohamába. Továbbá havonkint egyszer Marseilleből Port Said, Suez, Aden, Mahé, Réunion és Mauritius érintésével Adelaide, Melbourne, Sydney és Numeába (Kaledonia), egy mellékvonallal Réunionból Tamatave, Ste Marie, Bohemar, Diego-Suarez, Nossi-Bé, Mayotte, Majunga és Mosambiquebe. E társaság a francia állam és az asuztráliai koloniák által szubvencionáltatik.
c) Német vonalak. 1. A Deutsche Dampfschiffrhederei (Kingsin-Linie) 16 hajóval három hetenkint Hamburgból Pinang, Singapur, Hongkongon át Japánba közlekedik. 2. A Norddeutsche Lloyd 1885. a német kormánynyal egy szerződést kötött, mely szerint évi 4400000 márka szubvenció ellenében 15 évre kötelezi magát a következő gőzhajójáratokat fentartani: A. Keletázsiai forgalom: a) Bremerhavenból, Antwerpenen át, Port Said, Suez, Aden, Kolombo, Singapur, Hongkongból, Yokohama és Hiogón át Koreának egy kikötőjébe és onnan Nagasaki érintésével vissza Hongkongba; B. Ausztráliai forgalom: a) Bremerhavenból Antwerpen, Port Said, Suez, Aden és a Tschago szigetek érintésével Adelaidéba, Melbourne és Sydneybe és tetszés szerint Brisbane kikötőjébe: b) egy csatlakozó vonal Sydneyből a Tonga szigetek érintésével Apiába (Samoa) és vissza Sydneybe; c) egy mellékvonal Triestből Brindisin át Alexandriába. hajóinak száma jelenleg 73. 3. A Slomansche Dampfschiffs-Linie havonkint indul Hamburgból a Suezi csatornán át Adelaide, Melbourne és Sydneybe.
d) Osztrákvonal. Österreichischer Lloyd Triestből havonta kétszer indul Brindisi, Suez, Dsidda,Massaua, Aden, Bombay, Kolombo, Penang, Singapur érintésével Hongkongba, havonkint induló mellékvonallal Kolombóból Madras és Kalkuttába; továbbá Konstantinápolyból, Port Said, Suez, Dsidda és Hodeida érintésével minden 6 hétben Adenba. E társaság e vonalakon, valamint a közép- és adriai-tengeri vonalakon 86 gőzhajót járat és az osztrák államtól 1,7 millió forint szubvencióban részesül.
e) Olasz vonal. Navigazione generale italiana, 1882. a Florio és Rubattino társaságok egybeolvadásából keletkezett és ez idő szerint jelentékeny nagy társaság, mely 106 gőzhajónak a birtokosa. Számos a Közép-tengeren közlekedő vonalakon kivül egyszer havonkint Genua, Livorno, Nápoly, Messina, Catania, Port Said és Suez érintésével Bombayban, minden második hónapban onnan Kalkuttába és négyszer évenkint Ceylonon át Singapurba tart járatokat, melyek kétszer évenkint egész Bataviáig kiterjesztetnek.
f) Hollandi vonalak. 1. Nederland társaság 14 gőzhajóval, minden 10 napban, állami segély mellett, Amsterdamból Southampton, Marseille, Suez érintésével Sumatra és Jávába. 2. Rotterdam Lloyd társaság, Rotterdamból, Marseille-en át Padang, Batavia, Samarang és Surabajába, havonkint kétszeri indulással.
g) Spanyol vonal. A Marques del Campo and Compania társaság, melynek hajói havonkint Liverpoolból, Vigon át, Coruna, Santander, Cadiz, Valencia, Cartagena, Barcelona és Suez érintésével Manillába járnak.
G) Amerikai vonalak. Észak-, Közép és Dél Amerika keleti partján fekvő kikötők között a United States and Mexican mail Steam-Ship Company, a West India Mail Steam-Ship Company, az Maerican Steam-Ship company (Atlas), az United States and Brazil Steam-Ship Company, valamint a braziliai Companhia Braziliera dos Paquetes a Vapor és a Companhia intermidiaria dos Portos do Sul társaságok tartanak gőzhajójáratokat. Fontos forgalmi vonalakká váltak a Pacific vasutnak életbeléptetése óta végre az Ászak-Amerikát és Keletázsiát összekötő gőzhajózási vonalak és pedig 1. a Pacific Mail Steam-Ship Company, az amerikai G.-i társaságok legnagyobbika, St. Francisco és Yokohama között közlekedve és járatait egész Shangai-ig kiterjesztve, az Egyesült-Államok postahivatala által szubvencionálva, havonkint kétszeri indulással, továbbá St. Francisco és Sydney között, Honolulu és Auckland érintésével közlekedő gőzhajók havonkint egyszer indulva és Uj-Zéland valamint Uj-Süd-Wales által szubvencionálva. 2. A California, Oregon and Mexico Steam-Ship Company, St. Francisco és Honolulu között.
H) Ázsisa. Európát utánozva, a legujabb időben Khina és Japán is számos gőzhajót szerzett, melyek európai hajógyárakban építtettek. A China Merchents Steam-Navigation Company a franciákkal vivott háboru előtt egy tekintélyes gőzhajó-flott felett rendelkezett, mely azonban a háboru kitörése előtt egy amerikai végnek adatott el. A japáni Mitsu Bishi Company 1875-ben egy a tengeri forgalmat közvetítő társasággá alakult, melynek tizenegy nagyobb és több kisebb gőzhajója van és járatait már Amerikába és Európába is kiterjeszti.
Mig 1860-ig a világforgalomban a kereskedelmi vitorlás hajók vitték a főszerepet, azóta a gőzhajók számának aránylag gyors szaporítása következtében ezek ragadták magukhoz a forgalomnak nagyobb részét. Szigoru számítás szerint, valamint tekintettel arra, hogy egy gőzhajónak minden tonnája ugyanazon haszonmunkát adja, mint egy vitorláshajónak 3 tonnája, a gőzhajóflottának téteményezési, illetve munka-képessége 1834. 3%-ról 1840. 6%-ra, 1850. 8,85%-ra, 1860. 17,64%-ra, 1870. 29,92%-ra 1883. 58,34%-ra szökött, vagyis az összes kereskedelmi hajók forgalmából ennyi százalék esett a gőzhajókra. Egy szembetünő változás, mely még további fejlődésben van és a vitorláshajóknak minden fontosabb vonalról való kiszorítására hagy következtetni.
A világon az összes hajórakományokból szállíttatott:
Statisztikai adatok szerint a világnak összes tartományai és országaiban 1831-től kezdve 1850-ig (kilométer és tonna szerint számítva) a vasutak kétszer oly gyorsan fejlődtek, mint a gőzhajók, 1851-től 1871-ig mind a két szállító eszköznek fejlődése egyenletesen haladt, de azóta a gőzhajóknak percentuális szaporodása már kétszer tulhaladja a vasutakét.
A kereskedelmi flottáknak tevékenysége, illetve munkaképessége az utolsó 10 év alatt rendkivüli módon növekedett. Mig az 1871. évben minden nemzetiségi vitorláshajónak 9689752 tonnája ellenében a gőzhajóknak 1715176 gőzhajó-tonnája vált ki, vagyis miután 1 gőzhajó-tonna 3 vitorláshajó-tonnának felel meg, 5145528 tonna, mostan a vitorláshajók 12834027 tonna, a gőzhajók azonban 5992292, illetve 17979876 tonnát birnak.
Megjegyzendő, hogy a statisztikai művekben a gőzhajó-forgalmat kimutató számok csak approximative veendők, amennyiben parti hajózást üző gőzhajók és a hosszu járatu gőzhajók közötti különbségre nem fordíttatik elég figyelem, valamint a kutforrások is, melyekből ezen statisztikai adatok meríttetnek (u. m. parlamenti előterjesztések, konzuli jelentések, kereskedelmi és más közzétételek), megbizhatóság tekintetében egymástól nagyon is különböznek, minélfogva ezen statisztikai adatoknak alapja is hiányos. Hosszu járatu gőzhajónak oly hajó nevezendő, melynek ürtartalma 50 netto register-tonnánál nagyobb. A legjobb és legmegbizhatóbb adatokat a tengeri hajók számát illetőleg azon hajóregisterek (lajstromok) adják, melyek a tengerszállítási biztosító társaságok hivatalainál vezettetnek. Ezen lajstromok legnevezetesebbjei a Bureau Veritas által évenkint megjelenő hajóregister, rendesen csak oly hajók felsorolásával, melyeknek ürtartalma 100 register-tonna, vagy azon felül, továbbá a német Lloyd-társaság tulajdonát képező és évenkint megjelelő Internationale Register és az osztrák Veritas. A magyar gőzhajózás (adatok 1893. év végéről).
Lásd a mellékelt táblázatot.
)
Lásd a mellékelt táblázatot.
A társaságok, melyek a G.-sal foglalkoznak, a következők:
a) Adria magy. kir. tengerhajózási részvénytársaság 22 gőzhajóval, melyeknek tonnatartalma 23710. E társaság a következő járatokat tartja fenn: és pedig Fiuméból
b) A magyar-horvát tengeri G.-i részvénytársaság 16 kisebb gőzhajóval, összesen 2087 tonna tartalommal, járatokat tart Fiuméből Dalmáciába és vissza, és pedig gyorsjáratok hetenkénti, árujáratok kéthetenkénti indulással.
c) Sociéta anonima di armamento marittimo Oriente, 3 gőzhajóval, 5539 tonna tartalommal mely alkalmi járatokat tart.
d) Fiume-Velencve és Fiume-Ancona gőzhajójáratok vállalata, két hajóval, Schwarz Lipót tulajdona.
