Fiziokratizmus
Fiziokratizmus (gör.), a mult század második felében napvilágot látott társadalomgazdaságtani rendszer, melynek főelvei a következők: a gazdasági életben is természettörvények uralkodnak; ezeknek működését nem szabad akadályozni, különösen az államnak minden beavatkozástól tartózkodnia kell. Ezért állítja föl a F. egyik főképviselője a következő szabályt: Laissez faire, laissez aller. A F. azért a teljes egyéni szabadság szószólója. Gyakorlati szempontból különösen fontossá vált azon tana, hogy a nemzeti gazdaság egyedüli forrása a föld, miért is csak az ennek értékesítésével foglalkozókat tekintette termékeny osztálynak. A föld egyedüli értéktermelő jellegéből egyuttal következik az egyadó-rendszer a földadó alapján. A mezőgazdaság érdekében különösen követelik a jobbágyság eltörlését; az ipar érdekében a céhek eltörlését és az iparszabadságot; a kereskedelem érdekében a kereskedelmi szabadságot. A F. bizonyos tekintetben az utána következett és Smith Adam (l. o.) alapította rendszernek előhirnöke. A F.-t előkészítették Boisguillebert, Vauban és Sain Pierre. Tulajdonképpeni alapítói és részben rendszeresítői Quesnay, Gournay és Turgot. Tanítványai és képviselői közé tartoznak: az idősebb Mirabeau, Dupont de Nemours, Mercier de la Riviere, Baudeau, Morellet, Letrosne stb. A F. nevét Dupont használta először; az illető irókat saját koruk «économistes»-nek nevezte. Franciaországon kivül csak kevés iró csatlakozott a fiziokrata iskolához; ezek közé tartozik Iselin, Schlettwein, Schmalz, Neri, Delfies stb. A F. uralkodók között is számított hivőket, kik annak a gyakorlati életben, legalább részben való megvalósítására törekedtek, igy a badeni nagyfejedelem Frigyes Károly, II. József és II. Lipót császárok, Katalin orosz cárné stb.
