Ferenc szentek
Ferenc szentek, e néven a róm. kat. egyház több szentet tisztel.
1. F., Assisi, a Ferenciek rendjének alapítója, született Assisiban, Spoleto mellett 1182., megh. a Portiuncula-templomban, Assisiban 1226 október 4. Eredeti neve Giovanni Bernardone volt. Eleinte könnyelmü életet élt, de nehéz betegségbe esvén, teljesen megváltozott s felgyógyulása után minden idejét betegek ápolására, a nyomorultak gyámolítására fordította. Pénzt koldult és atyja üzletéből posztó-árukat adott el, hogy a begyült összegen a benedekrendiektől neki ajándékozott rombadőlt kis Mária-templomot (Portiuncula) helyreállíthassa. Miután atyja eltaszította magától, a magányba vonult s két évig remetéskedett. Aztán eladta minden örökölt vagyonát és bünbánást hirdetve bejárta az egész országot. Sokan csatlakoztak hozzá, kiket világszerte elküldött, hogy bünösöket térítsenek meg és betegeket ápoljanak. 1210. rendszabályt dolgozott ki társai számára s aztán Rómába ment, hogy szerzetének III. Ince pápa jóváhagyását is megnyerje. A pápa ezt vonakodott megadni és csak szóbelileg erősítette meg az uj rendet; az 1215. tartott lateráni zsinat is csak szóbeli határozattal nyilatkozott a szerzet megtürése mellett. 1219. F. tizenegy tanítványával Egyiptomba ment, meg akarta téryíteni Kamel szultánt, ki F.-t több kiállott hősi próba után sértetlenül elbocsátotta. 1223. végre III. Honorius e rendet formailag is megerősítette. 1224. F. az Alvernoba, magányba vonult. A legenda szerint itt jelent meg neki keresztrefeszített szeráfi alakban Jézus, ki reányomta sebhelyét F.-re, kinek ezért a szeráfikus melléknevet adták. IX. Gergely pápa 3 évvel halála után a szentek közé iktatta. F. egész élete történetét Giotto az assisi templom képein örökítette meg. F. kisebb munkáit, melyek közül többet tévesen tulajdonítanak neki, Joseph von der Burg adta ki: S. Patris Francisci Assisiatis opera omnia (Köln 1849); F. életrajzát, IX. Gergely pápa meghagyásából Celanoi Tamás (1226) irta meg; ezt az életrajzot Leo, Angelus és Rufus, vmennyien F. szerzetestársai, később (1246) kiegészítették. Arról a majdnem bálványozásig menő tiszteletről, melyben F. rendtársai részéről részesült, Bartolommeo degli Albizzi: Liber conformitatum vitae Patris Francisci ad vitam Jesu Christi c. könyve (először Milanó 1510) tanuskodik.
2. F. paolai melléknéven. Szül. Calabriában, Paolában 1416., megh. 1507. Szerzetesrendet alapított, amelyet a pápa 1474. erősített meg. 1482. XI. Lajos francia király halálos ágyához hivatván, miután XI. Lajos utódainál kedvező fogadtatásra talált, Franciaországban maradt. X. Leó pápa már 10 évvel halála után a szentek közé sorozta.
3. F. salesi, született Szavojában, Salesben a salesi grófok családjából 1567. aug. 21-én, megh. Lyonban 1622 dec. 28. Tanulmányait Annecyben, Párisban végezte, a hittudományokat Pádovában sajátította el, ahol doktori rangot is nyert. 1593. szentelték pappá és már 1602. genfi püspök lett. Különösen szelidsége, a szegényekhez való leereszkedése, általában szivjósága ismeretes. Ó alapította az u.n. salesita apáca-rendet 1610-ben. Annecybwen temették el az általa alapított apácák templomában. VII. Sándor pápa iktatta a szentek közé; emléknapja jan. 29. Munkái közül különösen kiemelendő a Philothea c. imakönyv, mely még a protestánsoknál is közkedveltségnek örvend.
4. F., xaveri, született a pampelonai egyházmegyéhez tartozó Xaveri várban Navarrában 1506., megh. 1552 dec. 2. Tanulmányait Párisban végezte s itt loyolai szt. Ignác rendjébe lépett. III. János Portugál királya kérte III. Pál pápát, hogy küldjön egy-két alkalmas egyházi férfit Indiába, a portugál indusok megtérítésére és a pápa F.-t bizta meg és apostoli követ hatalmával ruházta fel. F. bámulatos eredményeket mutatott fel, amiért is India apostolának szokták nevezni. Indiából átment Japánba, ahol a később oly sok viszontagságon keresztül ment ker. egyházat megalapította. Ismét visszatérvén Goába, indiai székhelyére s itt folytatta apostoli működését. 1552. Kinába vitorlázott; de ide már nem juthatott el, mert Santhian szigetén utolérte a halál. Holtteteme a goai székesegyházban nyugszik. A szentek sorába XV. Gergely iktatta 1622. - Ferenc néven különben még többet is tisztel az egyház, igy: borgiai szt. Ferencet (okt. 10.), Caraccilo szt. Ferencet (jun. 4.) stb.
