Eutyches
Eutyches, egy Konstantinápolyhoz közel fekvő kolostor apátja volt az V. sz.-ban. A Nestorius-féle hitviszályban mint ennek ellenfele működött, azonban heve által elragadtatva, másik tulzásba esett s azt tanította, hogy Krisztusban csak egy, isteni természet van (l. Monofiziták). 448. Konstantinápolyban tartott zsinaton megfosztották papi és kolostori hivatalától. E. erre tiltakozást nyujtott be II. Theodosiushoz, kérvényt irt I. Leo pápához s egy levélben Dioskur alexandriai patriárka pártfogását is kérte. A szenvedélyes Dioskur a viszályba vonta a császárt és Eudoxia császárnét is és anélkül, hogy joghatósága lett volna rá, 449. Efesosba az u. n. rablók zsinatát hivta össze, hogy E. ellenfelein boszut álljon. A zsinaton, melyen a császár elnökölt, nem engedték a pápa levelét (Epistola ad Flavianum) felolvastatni s az egybecsődített fanatizált szerzetesek oly módon tüntettek E. és Dioskuros mellett, hogy ezek ellenfeleit láncokkal és botokkal megtámadták, sokakat megsebesítettek, ugy hogy maga Flávián patriárka a kapott sebekben három nap mulva meghalt. A hitviszálynak 451. a kalcedoni egyetemes zsinaton vetettek véget; az efezusi határozatokat megsemmisítették s kimagyarázták a tant, hogy Krisztusban két természet, u. m. isteni és emberi vagyon. E. számkivetésben halt meg, követői az eutichianusok v. monofiziták sokáig fenmaradtak Egyiptomban és Palesztinában.
