Eretnekség
Eretnekség (haeresis), az egyházjog szerint az a büntett, melyet ker. katolikus személy elkövet, ha hit dolgában az egyháztól kárhoztatott tévtanhoz makacsul ragaszkodik, v. az egyház által felállított hitágazat igazságában kételkedik. Különbözik tehát egyrészt a hitszakadástól (apostasia a fide), mely alatt a keresztény hitnek elhagyása, másrészt a hitszakadástól (Schisma), mely alatt az egyház egységétől való elpártolás értetik. Egyházi büntetése a tettleges nagyobb exkommunikáció, papi személyeknél irregularitas, hivatalvesztés és egyházi javadalmakra való örökös képtelenség. Hajdan az E.-et a világi törvények is igen szigoruan, egy időben tüzhalállal, máglyával büntették, de már az 1532. évi Karolinában az E. büntette nem fordul elő. Hazánkban az 1723. évi IX. t.-c. szerint a nyilvános eretnekség a hütlenségnek (Nota infidelitatis) ötödik esetét képezte (1723. IX. t.-c. 6. §: dein publici haeretici, damnatae scilicet haeresi adhaerentes). Büntetése a hütlenségnek büntetése volt, t. i. fej- és jószágvesztés, az utóbbi azonban csak a bünös osztályrészére nézve (1723. IX. 11. §: a missione mimirum Capitis, et Bonorum mobilium ac immobilium, ad Portionem ejusdem cedentium feriantur). A törvény azonban az E. alatt csak az országos törvények által is kárhoztatott eretnekséget érti.
