Erdőzárlat
Erdőzárlat alatt az erdészek az erdő fái ágazatainak, koronáinak egymáshoz való záródását, zárkozását értik. A zárlat fokait a közéletben sürü és «ritka» v. «gyér» szavakkal jelölik, de az erdésznek az állabok fatömege megbecslése, s más számolási miveletek céljából pontosabb megjelölésekre van szüksége. Az erdőbecslésnél valamely erdőrész vagy állab teljes zárlat-ának mondják és 1,0 számmal jelölik a fáknak olyan sürüségü állását, amilyen sürüségnél a fák az erdő talaját teljesen elfoglalják ugy, hogy rajta szorongás nélkül növekedhetnek, s másfelől hézagosságot sem mutatnak. Ahol ennél bármi okból kevesebb fa van, ott a zárlat nem teljes s az ilyen állás a teljes zárlathoz viszonyítva 0,9, 0,8 stb. tört számokkal jelöltetik; 0,1 zárlat után következik a tisztás terület. A zárlatnak mértéke becslés után állapíttatik meg s a zárlat mértékét mutató szám rendszerint az illető erdőrész vagy állab, illetve szalag (l. o.) a 1/2 k. holdnál kisebb tisztás nem mutattatik külön ki, hanem a környező állab átlagos zárlatának megállapításánál vétetik figyelembe. A zárlat fogalmából következik, hogy rossz termőhelyen a teljes zárlat nem jelent olyan sürüséget, mint a jó termőhelyen; és hogy ami ott teljes zárlat, az emitt 0,8 vagy 0,7 zárlat lehet; továbbá fiatal koru erdőben a teljes zárlat a fák nagyobb sürüségét jelenti, mint amilyen benyomást gyakorol reánk az idős erdő teljes zárlatának képe. Mindezeknél fogva a zárlat helyes megbecslése nagy gyakorlottságot kiván. Az állabok zárlata különben folyton ki van téve a változásnak. Ha a jól felujított v. teljes sikerrel megtelepített állab már felserdült, surjányossá vált, akkor az ágazat egymást érinti, sőt egymásba fogódzik. Ez a teljes zárlat s ez, ha az állabot semmi baj nem éri, huzamos ideig megmarad; de később, különösen az u. n. fényt kedvelő fanemeknél az 50-60 éves korban az erdő kezd meggyérülni, egyes, a zárlatot kiegészítő fák elhalása folytán az u. n. árnyéktürőknél ez néha csak 80-100 éven tul áll be. De kevés az olyan erdő, melyben egyes fákat a szél, hótörések, gombák által okozott betegségek, rovarbántalom, falopás vagy kiszálalás még nagyobb fokban meg nem gyérített volna. Az ily erdők tehát nem teljes zárlatuak.
Az erdőtörvény megalkotása előtti időkben az 1807. XXI. t. c. és az erdélyi részekben fennállott erdészeti szabályok értelmében E. rendeltetett el olyan erdőkre nézve, melyek az illető birtokos részéről helytelenül vagy éppen pusztítólag kezeltettek. Minthogy az idézett t. c.-et és szabályokat az Erdőtörv. 211. §-a hatályon kivül helyezte, a kimondott erdőzárlat is megszünik azon időponttól kezdve, mikortól az illető erdőnek rendszeres kezelése a jóváhagyott erdőgazdasági üzemtervvel (l. o.) biztosíttatik, nem számítva ide az erdőtörvény 17. §. fel nem sorolt magánbirtokosokat, kiknek erdeje az erdőtörvény életbeléptetésével egyidejüleg az erdőzárlat alól is felszabadult.
