Ellora
Ellora (Elura), falu a nizám-államokban, 20 kilométernyire Aurangabadtól, a Csandur-hegyekben. Hires sziklatemplomairól, zárdáiról, főképen pedig egyetlen sziklából kivésett templomáról, a Kailasz-ról. 30-40. exkaváció található itt együtt, van köztük 4 buddhatemplom, saitia, 24 zárda, vihara és néhány dsaida sziklatemplom, amelyek mind a IV-XI. sz. valók. A hegység sziklái mindenfelé ki vannak ásva, lépcsőkké, hatalmas termekké vagy kolosszális alakokká vannak alakítva. A természet egyesült, hogy az emberi kéz emez alkotásainak misztikus voltát fokozza; zuhatagok rohannak le a kivájt üregekbe, bozótokkal takart szakadékok környékezik a hegyeket és százados fák árnyékolják be a szűk völgyeket. E. legnagyobb csodája azonban a Kailasz-templom, amelyet egy sziklában faragtak ki. Egy nagy kivágott udvar közepén emelkedik a főpagoda a maga oszlopaival, faragványaival, erkélyeivel, amelyek 30 m.-nyi magasságra emelkednek. Egy szép kettős lépcső vezet be a főbejáratból egy terembe, amelynek boltozatát több oszlopsor látszik fentartani; a falakon ezrével vannak a személyeket ábrázoló bas-reliefek. A templom mögött elefántok és oroszlánok vannak a sziklából kifaragva, mellette pedig két oldalt eredeti alaku obeliszkek állanak. Mindezek a kifaragott épületek 125 m. hosszu és 62 m. széles udvarban állanak, a meredek falu sziklák hátul 30 m.-nél magasabbak, a bejárat előtt pedig csak 7 m.-nyiek; mellettök sorakoznak a hindu mitologia legkülönbözőbb alakjai, amelyekben az egyedüli hiba, hogy az arányok néhol hiányzanak. Az épületek valószinüleg a csolan fejedelmektől erednek, akik a IX. század körül hódították meg Maharastrát. E.-t 1818. Holkar az angoloknak engedte át, akik 1822. azt a nizámnak adták. V. ö. Rousselet: Inde des Rajalis, 83. l.
