Egyetemes történelem korszakai.
Egyetemes történelem korszakai. Az emberiség történelmét, vagyis az u. n. világtörténelmet mintegy kétszáz év óta rendszerint három nagy korszakra szokták osztani a történetirók, megkülömböztetvén először az Ókort, amely a világ kezdetétől egész a nyugati római birodalom végleges bukásáig (Kr. u. 487) terjed, azután a középkort, mely a Ny- római birodalom bukásától Amerika felfedezéséig (1492) lefolyt századokat foglalja magában; és végre az Újkort, amely 1492-től egész a mai napig ér le. Ezen beosztás még ma is divik tankönyveinkben, legföljebb azon különbséggel, hogy némely szerző az Újkor hajnalhasadtát a Reformációtól (1517) keltezi és a francia forradalom kitörésének időpontját (1789) innen eső évtizedeket Legujabb kor cimén szokta egy negyedik nagy korszakba egybefoglalni (l. Cantu Caesar, Weber stb. világtörténelemirók művének ide vonatkozó fejtegetéseit). A tudomány azonban már rég tulhaladta ezen beosztást. A geologiai tanuságtétele szerint legalább is 20 millió év óta létezik mát az emberiség e földteke területén; más felől az egyiptologiai és az assziriologia oly irott tanuságtételeket, műemlékeket stb. világítottak meg, amelyek kétségtelenné teszik, hogy ugy Egyiptomban mint Babiloniában Kr. e. már legalább 5000 esztendővel magas foku kultura, sőt már Kr. e. 11 000 évvel is létezett oly műveltség, amely még kifejlődhetett, az évezredek egész hosszu sorának kellett lefolynia.
De másfelől ugyancsak a Babilonia, assziria, a hundi államok és Kina már rég lejátszották Egyiptommal együtt az ő egészen sajátszerü kulturájukkal kapcsolatos világtörténelmi szerepöket, midőn a görög nép csodálatraméltó géniusza csak a Földközi-tenger partjain is jelentősebb mérvben birt történelmi szerepre szert tenni. A görög nép géniusza meghódította szellemileg a római birodalmat is, elannyira, hogy a görög persa bukásáig terjedő idő - körülbelül ezer esztendő - egy egységes nagykorszakot képvisel, amelyet nem lehet legcsekélyebb okunk sem összeforrasztani akarnunk az egyiptom-babiloniai korszakkal.
De az u. n. középkornak sincsenek oly lényeges jellemző vonásai, amelyeknek történelmi uralmát akár Amerika fölfedezésével, akár a Reformáció korszakával megszüntnek tekinthetnők. Noha Kolumbus kitűzte a keresztet és a Spanyol zászlót a rézbőrü indiánok földjén a szelek országában, noha Luther Márton végrehajtotta a hitujítás nagy munkáját in capite et membris: az európai társadalom megmaradt még közel három századon át egész 1879-ig vagyis a francia forradalom kitöréséig történelmileg fejlett, hübériségen, kasztszerü rendiségen és államot domináló egyházi tekintélyen alapuló keresztény germán alakjában. 1788. vagyis egy évvel a francia forradalom kitörése előtt Európa összes szárazföldi államaiban a társadalom még éppen annyira középkori társadalom volt, mint akár a XIII. században; sem a francia XIV. Lajos, sem II. Frigyes porosz király, sem II: József nem birták ezen európai társadalmat hagyományos természetéből s külső formáiból kivetkőztetni. 1789-től azonban 1815-ig, tehát 26 év alatt nagyobb átalakulásokon mentek át az európai szárazföld államai s nemzeti társadalma a modern állameszme hatása alatt, mint az előtt egy egész ezred év folyamában, és igy nem lenne a tudomány szempontjából indokolható, ha akár Amerika fölfedezésére akár a Reformáció korszakára akarnók alapítani azon valóban uj korszakot, amely tulajdonképen csakis 1789-el, a Bastille ledöntésével és a modern állameszme uralomra jutását kezdődik.
Az egyedül helyes, mert a tudomány szempontjából ma már egyedül indokolható beosztás, tehát - miként ez már a világirodalomban tényleg szóba is hozatott - csak a következő lehet: I. Körszak: Őstörténelmi vagy történelem előtti korszak. Az ember létezésének legrégibb nyomaitól egész az I. egyiptomi dinasztia korszakáig (Menes király trónralépte, Lepsius szerint Kr. e. 3892). II. Korszak: 3892-től a babiloni birodalom bukásáig Kr. e. 551. III. Korszak: a babiloni birodalom bukásától vagy pedig az első görög persa háborutól (Kr. e. 490) egész a nyugati római birodalom bukásáig (Kr. u. 481). IV. Korszak; a római birodalom bikásától a francia forradalom kitöréséig 1789. V. Korszak: 1589-től napjainkig. E szerint lenne tehát egy őstörténelmi v. történelem előtti korszak: egy egyiptomi-babiloniai korszak, egy görög-római korszak, egy keresztény-germán korszak és egy legújabb korszak, mely azonos a modern állameszme korszakával.
