Borbás.
Borbás. 1. Ignác, minorita szerzetes és hitszónok, szül. Egerben 1730. 9., megh. u. o. 1803 jan. 10. 18 éves a szt. Ferenc-rendi minoriták közé lépett és a humaniorákat tanította Aradon, majd nemes házaknál volt nevelő. Munkája: A halandó és itéletre menendő emberi nemzetnek fényes tüköre. Irta olaszul Inchinus Gábor, fordította deákra Duleken Antal s abból magyarra Leepes Bálint, megegyengette B. I. Eger, 1771-1772. Négy kötet. Latinból még több munkát fordított és átalakított.
2. B. Vince, tanár elsőrangu botanikus, szül. Ipoly-Litke palóc községben, nemes családból, 1844 jul. 29. Korán felébredt benne a természet szeretete, gyüjtött bogarat, növényt, követ és régiségeket s ezekből néhány Ipolyi gyüjteményébe került s már mint tanuló az országnak nagyobb részét beutazta. Az egyetemen főleg botanikával meg a nyelvészettel foglalkozott. Nyelvészeti ismeretét főleg a botanikai nyelvezet és nomenklatura tisztázásával érvényesítette. A bölcsészeti karon a második évet bevégezvén, a pestvárosi polgári fiuiskolához (VI. ker.) a természetrajz és földrajz tanárának választották meg, ahol két esztendeig működött. 1871 Jurányi asszisztense is lett, de ezt az állást csak másfél esztendeig viselhette, mert 1872 őszén az állam terézvárosi (most V. ker.) reáliskolájához nevezték ki rendes tanárnak. 1874. bölcseletdoktor lett. az 1874-75. tanévben szabadságot élvezvén, Berlinben és Innsbruckban botanikai tanulmányait bővítette, Európa nevezetesebb botanikai intézeteit tanulmányozta. 1880 őszén az egyetem magántanárrá habilitálta. 1885-90. az orsz. közokt tanács tagja. Irodalmi működésének irányát B. a M. Tud. Akadémiának köszöni, mely 1873 óta majd minden nyáron segélyezte hazai kutatásait s az eredményt természettudományi közleményeiben kiadta. A magyar kir. földmívelési minisztérium a magyar homokpuszták növényzetének, továbbá a hazai tölgyek kutatásával, a kir. magy. Természettudom. Társulat a hazai fészkes növények monográfikus leírásával bízták meg, a M. orvosok és term.-vizsg. vándorgyüléseinek állandó központi választmánya pedig Vas vmegye növénygeográfiája és flórája c. munkáját 100 aranynyal tüntette ki. A Kasseli Botanisches Centralblattnak meg az Oesterr. Botan. Zeitschriftnak állandó magyar referense. Egész életét a botanika tudományos művelésének szenteli. Munkáit, minthogy vagy latin nyelven láttak világot v. terjedelmes német, francia, angol kivonat jelent meg belőlük, a külföldi tudományos értekezések gyakran idézik.
Sokoldalu botanikai működését legjobban illusztrálják megjelent munkái. I. Monográfiai munkák: Magyarország vadon termő rózsáinak monographiája, a M. Tud. Akadémia Mathem. és Természettudományi Közleményeiben 1880, latin nyelven. A német botanikai irodalomban gyakran idézett munka. Adatok a sárga virágu szegfüvek és rokonaik systematicai ismeretéhez, u. o. 1876. Egész terjedelmében megjelent németül is Berlinben 1877. A hazai Epilobiumok. Értekezések a Term. tudományos köréből 1879. A hazai Roripák, u. o., mind a kettő latinul, 1879. Az Aquilegiák rendszere és földrajzi elterjedése, u. o. 1882., Sorbusainkról, az Erdészeti Lapokban 1883. Európa nagyobb pikkelyes tölgyeinek összeállítása, u. o. 1887. Conspectus Dianthurom dubiorum atque eis affinium, a lipcsei Botan. Zeitungban 1876. Inuloe Hungaricoe, Englernek Botanische jahrbücher-jeiben, 1887. Magyarország és Közép-Európa kakukfüveinek ismertetése (akad. Közl. 1890) Spiroea-cserjénk összeállítása (M. Növ. Lap. 1890). Magyarorsz. meg a Balkán juharfái (Természetrajzi Füz. 1891). II. Morfologiai értekezések: Az elzöldült szarkaláb, mint morphologiai útmutató. Értekezések a természettudományok köréből 1881. A rendszertan s a növényország természetes rendszerének mai állása, az országos tanáregyesület közlönyében 1872. A fák ikergyümölcseiről. Erdészeti Lapok 1884. A leveses gyümölcsök szövettani szerkezete. A Földm. Érdekeinek több számában 1880. Szederjeink csoportjainak áttekintése, Erdészeti Lapok 1885. Zur Teratologie der Wallnuss, Oesterr. Botan. Zeitschrift 1887. III. Flórák. Pestmegye flórája Sadler óta és újabb adatok. Matem. és Természettudományi Közl. 1872. Jelentés az 1873. évben Bánság területén tett növénytani kutatásokról, u. o. 1874. Arbe és Veglia szigetek nyári flórája, u. o. 1877. Békés vármegye flórája, 1881. Budapestnek és környékének növényzete, Budapest 1879., Temesmegye vegetatiója, Temesvár 1884. Vas vármegye növényföldrajza és flórája, 1887- 88. Máramaros megye flórája. A m. orvosok és természetvizsgálók munkálatai 1879. IV. Kiválóan növénygeográfiai munkák: A magyar homokpuszták növényvilága meg a homok-kötés, Budapest 1886. A magyar homokpuszták növényzete, vonatkozással a homok-kötésre, Természettud. Közlöny 1884., Az alföldi zsombék, u. o. 1885. Az európai havasok hatása meg az Aquilegiák szervezete között levő összefüggés, a Földrajzi Közlemények-ben. Tanulmányok a Balaton hínárjáról, u. o. 1891. Az alföldi rónaság egyhangusága és pirossága, u. o. 1885. A fenyvesek és fenyvek magyar nevei Vasmegyében, Erdész Lapok 1883. A szelid gesztenye hazánkban, u. o. 1885. A magyar nagy Alföld tölgyei, u. o. 1887. A szerbtövis ellensége és hazája, Földm. Érdekeink 1885. Kelet virágaitól pórkertjeinkig. Földr. Közl. 1890. A növények vándorlása és Budapest flórájának vendégei, Természettud. Közl. 1891. Nemzetiségek a növények elnevezésében, növényetnográfiai tanulmány, a magyar kir. Természettud. Társulat jubiláris emlékkönyvében. A növényország tankönyve, Thomé után átdolgozva 1-3 kiadás. A növények természetrajza, középiskolák alsó osztálya részére 1-2 kiadás: Schubert képes növénytana (ford.). Visontay földrajzához a természetrajzi részt írta (2 köt., több kiad.). E műveken és értekezéseken kivül igen sok botanikai cikket írt különböző hazai és külföldi folyóiratokba. A hazai szárított növénynek nagy számban való szétküldésével is jelentékenyen hozzájárult a hazai flóra ismertetéséhez s igen nagy nem könnyen megbecsülhető herbáriumra tett szert. Nevét több növény viseli, pl. a Cirsium Borbásii Freyn, Allium Borbásii Kern., Mentha Borbásiana Briq., Rosa Borbásiana H. Braun, Epilobium Borbásianum Hausskn., Hieracium Borbásii Uechtr, Rubus Borbásiellus Weisb. stb. Szerkeszti és írja e Lexikon botanikai részét.
