Atomok
Atomok (kémia). A. alatt ama legkisebb részecskéket értjük, amelyekből végeredményben valamennyi test össze van téve. Különféle atomokat különböztetünk meg amelyek úgy súlyra mint anyagra nézve egymástól különböznek, és sem fizikai, sem kémiai úton tovább szét nem oszthatók. Több atom együtt molekulát képez. A molekula a mekánikai oszthatóság határa, de kémiai uton még atomokra bontható. Az atomok határozott súlylyal birnak; abszolut súlyukat meghatározni lehetetlen, de viszonyos sulyukat - az úgynevezett atomsulyt - meghatározhatjuk. Dalton ajánlatára egységül a hidrogént választjuk, ennek atomsúlya tehát 1: Berzeli- us az oxigén atomsulyát 100-nak vette és ehhez viszonyította a többieket; mananapság azonban kizárólag a Dalton ajánlotta egységet használjuk. - Az atomsuly meghatározása sok nehézséggel egybekötött dolog. Ha ugyanis valamely elem atomsulyának meghatározásáról van szó, úgy azon elem összes vegyületeinek pontos analizisére van szükségünk, továbbá e vegyületek molekula-sulyát is ösmernünk kell. Amely vegyület egy molekulájában legkisebb mennyisége van az illető elemnek. ezt a mennyiségét fogadják el atomsulyul. A molekulasuly meghatározása a Gay Lussac-Avogadro-féle törvény alapján, a gőzsürüségből történik. Azon elemnek tehát, amelynek vegyületei gőzzé nem alakíthatók, atomsulyát sem állapíthatjuk meg e törvény alapján. Ez esetekben a Dulong-Petit-féle törvény alapján történik az atomsuly meghatározása, mely szerint az elemek atomsulya és fajhője szorzata, az ú. n. atommeleg, - egyes kivételektől..eltekintve - valamennyi elemre nézve közel ugyanakkora. Néha az izomorfia alapján is következtethetünk az atomsúly nagyságára. Atomsulymeghatározásokkal elsőnek Dalton; foglalkozott. de az ő értékei csak közelítő számba mennek. Nagyszámu pontos meghatározásokat Berzelius végzett. Továbbá Turner; Dumas, Marignac végeztek pontos atomsulymeghatározásokat. A legnagyobb pontosságot Stas érte el, mintaszerü kisérleteivel.
Az elemek atomsulyát a következő táblázatban találjuk:
