Athosz,
Athosz, hegy és hegyfok Európai-Törökországban, 50 km. hosszu, szélein szaggatott, belsejében hegyekkel takart és olaj- v. gyümölcsfákkal beültetett földnyelven, mely a régiektől Chalcidicenek nevezett félsziget délkeleti vége; a görögök Ájosz Órosz-nak, a keleten használatos frankok nyelvén Monte Santo-nak, szláv nyelven Szvjeta Gorának, a törökök pedig Ainorosznak hivják. Az A. messziről fohér mészkő-kopnak látszik; magassága 1935 m. A földnyelvet Pravlika nevü 2285 m. széles földszoros csatolja a Balkán-félszigethez. Ezt a földszorost vágatta keresztül Xerxés a persák királya, mely átvágásnak nyomai maig is láthatók. A. ma sajátos szerzetes-köztársaság székhelye, amely 20 kolostorból, 10 faluból (szkete) 250 magános cellából és 150 remetelakból áll, amelyekben mintegy 5000 szerzetes és ugyanannyi szolga lakik. A kolostorok kétfélék: cenobiták és monasztira idioritma; amazokban a barátok egy apátnak alávetve közösen együtt élnek, emezekben szabadjukra vannak hagyva és a kolostortól csak bort és kenyeret kapnak. A barátok közt, akik a különböző görög-keleti vallásu nemzetekből kerülnek ki és igen józan életet élnek, a kormányt 20 küldöttből (minden klastromból egy) és 4 elnökből (kik minden évben más-más 4 kolostorból kerülnek ki) álló testület gyakorolja; ez kezeli a fegyelmet, a vagyont és gondoskodik a szuultánnak fizetendő adóról. A kormányzó testület Karieszben, a hegyfok közepén, 2000 m. magasban;.egy völgyben fekvő faluban székel, melynek 400-500 tisztán férfi lakosa van; ugyanitt lakik az aga bosztandsi az a török tiszt is, aki közvetítő a szt. szinodus és szultán közt. Más törököt, valamint nőt az A.-on nem törnek meg. A kolostorok. templomok és kápolnák különböző nemzetek alapítványai; köztük legjelentékenyebb az állítólag a X. századból való Lavra kolostor, amely az A. hegy lábanál áll. Miként a többi, ez is erődhöz hasonlít, amelyben két templom van és a leggazdagabb könyvtár. Egykoron e klastromok a görög tudományosságnak és a keresztény bizanci művészetnek középpontjai voltak; most is nagy könyvtárakat és 13,000 kéziratot foglalnak magukban. amelyek nagyobbára teologiai tartalmuak, de régiségöknél és diszítéseiknél fogva diplomatikai és paleografiai szempontból igen becsesek: a barátok csak őrzik, de nem forgatják. ( V. ö. Boltz: Die Bibliotheken der Klöster des A., Bonn, 1881. és az A.-hegyi kolostorok könyveinek jegyzékét Lambros Spiridiontól I. k. 1. r. Athén, 1888.) A. a görög-keletiek fontos bucsujáró helye; de már az ó-korban is szent helynek tekintették. A hegykup élén akkor a trák Zeusnak óriási szobra állott. A VIII. század közepén keresztény remeték választják lakóhelyeikül, kevéssel utóbb már kolostort is építenek rajta; a mai kolostor-gyarmat alapítójául Athanasios barát tekinthető, aki 968-ban kezdette meg Lavrát építeni; 1385-ben a mai kolostorok már mind állottak. (V. ö. Gass: Zur Geschichte d. Athosklöster. Brockhaus H.. Dia Kunst in den Athos-Klöstern, Lipcse 1891. (Képekkel.) Spratt: Remarks on the isthmus of mount A. Jour. of. th. Roy. Geogr. Soc. vol. XVII. Havass R.: Athosz hegy. Földr. Közlem. 1890.)
