Aranyvessző
Aranyvessző (növ., Solidago L., Doria Adans.. aranyos istápfű, mezei aranyos vessző. veres gyürü fű, Benkő; ritkaréj Diószegi), a sugáras fészkesek génusza, főleg amerikai kórónemü többnyári növények mintegy 80 fajjal. Az Aster L. génusztól meglehetős hengerded (nem lapított) gyümölcse és sárga sugárvirága választja el. Sugárvirága 5-8, egysoros, bóbitája is egysoros. Egész harmadfél méter magas, karcsu, sűrüleveles kórók szép dús sárga ágasbogas virágfészkekkel. Füvökből sárga festék állítható elő. Az Ó-világban csak 3-4 faja ismeretes, de ujabban mint kerti virág több faj átkerült Európába is, p. a S. Canadensis L , S. grandifiora Desf, S. pyramidalis Moench, S'. serotina Ait., S. procera és S. nutans Ait., S. sempervirens L. stb. Kertben alig kivánnak valami gondozást, azért nagy, vagy kevésbbé gondozható kertekbe alkalmasak; a termőhelyben és klimában sem válogatósak, azért ligetekben, ültetvényekben, nádasok mellékén stb. is diszlenek, ha a magjak oda vetődik. Hazánkban a S. Canadensis már több helyen elvadult, vadon pedig két faja nő: a S. virga aurea L. verőfényes lejtőkön, szőnők közt, homokon stb., meg a S. alpestris W. el Kit. (S. Carpatica Schrad.) a havasok régióiban. A S. Canadensus csinos növény lándsás, fürészelt levelekkel, sárga nagy ágasbogas virágzattal; virágbogai mint féloldalu fürtök szépen hátragörbülnek. A csörgő kigyó marása ellen használják (Klapperschlangenkraut), a S. virga aurea (heidnisches Wundkraut) füve régebben orvosság volt.
