Apatit,
Apatit, foszfát ásvány, még pedig .foszforsavas mész vagy fluór, vagy klór tartalommal, úgy, hogy fluór-A.- t (Fca5P3O12) vagy klór-apatitet (ClCa5P3O12) szoktak megkülönböztetni. Oszlopos vagy táblás hatszöges rendszerbeli kristályokben, fennőve vagy bennőve; elég gyakori, de még gyakoribb szemcsés, rostos vagy földes tömegekben és akkor nem A., hanem fosz forit a neve (l. o.). Kristályai fél méter hosszuak, még mikroszkópos kicsinységüek lehetnek. Vannak szintelenek, fehérek, de gyakrabban sárgások, zöldek, kékek, vörösek; utóbbiakon dichroizmust is észlelhetni. Néha átlátszó, többnyire azonban csak áttetszö vagy egészen átlátszatlan. K.5; fs.3,16 - 3,22. Hazánkban nagyobb kristályok nem találhatók; a legszebbek a Gotthardhegységből, a Zillerthalból, a salzburgi Alpokból (Untersulzbach), Schlackenwaldból ismeretesek. Igen nagy kristályokat hoznak Arendalról, Suarumról New-York államból (Hammond) és É.-Amerika egyéb helyeiről. - A frankolit, vesédedforma apatit Devonshireből; a moroxit, szemcsés mészkőben bennőtt kékszinü apatit (Arendal, Pargas); a spárga zöld vagy borsárga színü, steatitpalában (Zillerthal, Greiner) bennőtt apatit-nak spárgakő, asparagolit a neve. Az oszteolit tömött, kívül földes, belül a litográtkőhöz hasonló apatit, melyben sem klór, sem fluór nincs. Bazaltban és doleritban képez telepet (Wetterau, Felsőpfalz) és inkább már foszforit, mint apatit. Az apatitot régebben fluoritnak, aquamarinnak, krizolitnak, turmalinnak tartották és csak 1776-ban ismerte fel Born, hogy külön ásvány, azért kapta Werner-től az apatit nevet; apataein (gör.) a. m. csalni.
