Albino
Albino (portugál szó: fehér néger, kakerlak, dondos, leukaethiopes) elnevezés alatt oly embert vagy állatot értünk, melynek köztakarója (bőre) illető rétegében a festőanyag hiányzik. Az A.-k gyengébb testalkatuak, bőrük, hajuk, szőrszálaik fehérek s minthogy a szem szivárványhártyájának, valamint a szemfenéknek festenye is hiányzik, a szivárványhártya a véredények szinét mutatja: rózsaszinü, mig a szembogár a szemfenék dús edényzete folytán sötétvörös. Az A.-k minden égaljban és minden emberfajnál előfordulnak, de legfeltünőbbek a négerek közt. Az állatok közt ismeretesek a fehérszőrü és vörösszemü egér, házi nyúl, kutya, egyes madárfajok stb. A veleszületett festenyhiány a bőrnek csak egyes körülirt helyeire szorítkozhatik, miáltal a bőr sajátságos tarkának látszik. E tarkaság legfeltünőbb a négereknél, ahol fekete (rendes festénytartalom) és fehér foltok (festenyhiány) egymással váltakoznak, amiért is szarkanéger (négre-pie) a nevük. Ily részleges festenyhiány mutatkozhatik a nemzőrészeken is, de észlelhető néha a hajas fejbőrön is oly módon, hogy a hajszálak egyes csoportja fehér. A teljes és részleges veleszületett festenyhiány (albinismus tótalis et partialis) oka nincs még teljesen kiderítve, de valószinü, hogy az idegek változott működése, azaz trofikus befolyás által jön létre; a szervezetre feltűnő káros hatása nincs. Az albinok teljesen egészséges szülőktől származhatnak, kiknél festenyhiányt nem észleltek, de az, hogy vajjon ily A.-k egymás közt házasodva albinokat nemzenek-e, eddig nem volt megállapítható. V. ö. Wilcken A. A., Albinos im Indischen Archipel. Petermann, Geogr. Mittheilungen, 1891. évf. A szerzett festenyhiányról l. Leukodermia és Vitiligo cikkeket.
