Érseki palást
Érseki palást v. köpeny (pallium), a pápai és érseki méltóság jelvénye, azzal a különbséggel, hogy a pápa az É.-ot minden istenszolgálati funkciónál viseli, az érsekek ellenben csak bizonyos ünnepélyes alkalmakkor, a mi iránt a szükséges utasítást a palliumot kisérő okmány tartalmazza, és csakis saját érseki tartományukban viselhetik, a forrásoknak szavai szerint azért, mert a pallium által jelképezett egyházi hatalom telje (plenitudo eccl. potestatis) csak a pápát illeti meg, mig az érsekek csak in partem non in plenitudinem potestatis vocati sunt. Az É. az egyházi hatalomnak, s az annak adományozásával az érsekekre ruházott joghatóságnak annyira jelvénye, hogy annak megnyerése előtt az érsek a joghatóság gyakorlására jogositva nincs, sőt a püspöki renddel járó működéseket még saját megyéjében sem teljesítheti. Az É.-nek azért legsürgősebb kötelessége püspökké történt fölszentelése, illetve amennyiben már elébb püspök volt, az érseki székbe iktatása után három hónap alatt a palliumot a pápától kérni; a kérelem rendszerinti formulája: «...instanter, instantius, et instantissime peto, mihi tradi pallium de corpore beati Petri sumptum, in quo est plenitudo pontificialis officii.» Az érseknek adott pallium az érsek személyéhez és az érseki székhez van kötve, azért az nem megy át az érsek utódjára, hanem halál esetében az érsekkel eltemettetik, áthelyezés esetében pedig a palliummal már biró érsek uj palliumot kérni tartozik s mindaddig, mig azt meg nem kapja, uj tartományában az érseki joghatóságot nem gyakorolhatja. A pallium az érseki hatóság jelvénye lévén, a cimzetes érsekek (archiepiscopi in partibus), minthogy nincs tartományuk, melyben a metropolitai hatalmat gyakorolhatnák, palliumot nem is kapnak. Az É. után az érsek bizonyos dijat tartozik fizetni, mely a római szentszéknek nem megvetendő jövedelmét képezi, mert a dijak nem csekélyek, rendesen az évi jövedelemnek 5 %-át teszik. Az É. alakjára nézve nem palást vagy köpeny, hanem három ujj széles, a vállakat kör formában körülfolyó szalag fehér gyapjuból, fekete selyemmel beleszőtt hat kereszttel, mely elől és hátul kissé hosszasra lefügg, s három tüvel a többi diszöltöny fölé tüzetik. A bárányokat, melyeknek gyapjujából készül, minden évben január 21-én Szt. Ágnes napján szokás megáldani, magát a köpenyt pedig Szt. Péter és Pál ünnepnapját megelőző estén vagy a pápa, vagy helyettese áldja meg s elteszi a Péter sirboltja fölötti, megőrzésére szolgáló tartályba. Ezért mondatik «pallium de corpore beati Petri sumptum»-nak.
