Államkincs,
Államkincs, a pénzügytanban az a pénzkészlet, melyet rendkivüli szükség, nevezetesen hadviselés esetére tesz felre az állam. Az Á. tehát különös célra lekötött része az ingó államvagyonnak, mely gyümölcstelenül hever, de viszont mindig kéznél van, mikor az állam érdekei rendkivüli eszközök rögtönös igénybevételét kivánják. Régibb uralkodók kincseitől eltekintve Á. felett rendelkezett az ujabb időkben Poroszország, hol már L Frigyes Vilmos létesített ilyent. Az 1866. évi osztrák háboruban a készletet felhasználták s aztán ujabb készletet tettek felre 30 millió tallér összegben. , Az új Németbirodalom a francia hadi sarcból 120 millió márkát szentelt e célra, mely összeg a spandaui fellegvárban van őrizet alatt; rendeltetése a mozgósítás költségeinek fedezése; felhasználása törvény szerint csakis császári rendeletre s a szövetségtanács és birodalmi gyülés előleges vagy utólagos hozzájárulása mellett történhetik. Tisztán közgazdasági szempontból az Á. félretétele a nemzeti termelés rendelkezésére álló tőkék megrövidítése s így nem volna helyeselhető, ha itt egészen más természetü, nevezetesen politikai szempontok nem lennének irányadók. Viszont jól kifejlett s a hazafiság tekintetében megbizható hitelszervezet feleslegessé teheti az Á. tartását.
