Szatmáry család. (Máskép Pap stb.)
Szatmáry család. (Máskép Pap stb.)
Szatmáry nevű családot Komárom, Máramaros, Pest, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár, Zemploin vármegyék nemessége sorában találunk. Ha egy, – nem annyira okleveles vagy levéltári, – mint inkább tudományos forrásbeli előadásnak * hitelt adhatunk; akkor a Szathmáry nevű nemes család több különböző melléknevű, mint előbb Sipos, azután Péterfalvi, későbben Nagy, végre Szatmári Pap nevezetek alatt elágazva, egy közös gyökből eredne, mely család még a XVII. században Szatmár megyében Szatmáron, Hiripen, Majtikon, Kis-Náményban, Peleskén, Daróczon szép nemesi jószágokat birt, de mind azoktól – mint az idézett forrás irja – 1670-ben (I) Rákóczy Ferencz alatt támadott szerencsétlen zendülésben gróf Strassoldo Károly szatmári parancsnok által hibáján kivül megfosztatott. A nevezett parancsnok ugyan is Szathmári Pap Dánielt Rosályba küldé követségbe, hol akkor a támadás fejeit tartózkodni értette, megparancsolván, hogy april. 24-ig választ hozzon, de az épen e napon történt gombási harczon Szatmári a támadók által elfogatván, a kitűzött napra vissza nem érkezhetett, és igy a parancsnok rebellisnek itélvén Szathmáry Pap Dánielt, házát és minden vagyonát elkoboztatta. Idővel megbizonyította ugyan ártatlanságát és kegyelmet is nyert, de elvett birtokait többé vissza nem kaphatván, berkeszi kicsiny jószágában vonta meg magát. Ezen törzsökből nyerte Erdély nehény tudós férfiát. * Eddig az idézett hely. Mindezek mellett a Szatmáry nevű családok eredetével bővebb adatok nélkül bajos tisztába jőni. Véleményem szerint a Nagy, Sipos melléknevű és ismét a péterfalvi előnevű Szatmáry családok külön-külön törzs ivadékai. Itt legelöl is csak a Pap-Szathmáry családról szólván, közbe vetőleg ki kell igazítanunk egyik közlőnk azon tévedését is, mely szerint a Pap nevű családok közt e munka VIII. k. 113. lapján a Paksi Szatmári családdali össze zavarás által Zsigmondot is e család közé igtattuk.
Predikátori tár 1835. V. füz. IV. lap.
V. ö. Bécsi Magyar kurir társa Honnyi levelek 1813. 12. 13. sz.
Ami pedig a Szathmári-Pap család eredetét illeti, ha az alábbi nemzékrenden álló Szathmáry-Pap Péter Székben lakó volt, valószinű sejtelem támad bennünk, hogy e család első valódi neve Pap máskép Széky volt, és így törzse lett volna ennek azon Pap máskép Széky János, kit 1624-ben I. Rákóczi György nemesített meg, és nemes levele 1634-ben Kraszna megyében kihirdettetett. E nemes levél most Szatmár megye levéltárában van, jeleül, hogy utóbb a család ott lakott. (Lásd VIII. kötet 114. lap) És ennek fia lehetett a szerencsétlen Dániel, – ennek, ki lakó helyéről kaphatta a Szatmári nevet. Ennek lehetett azután fia János, kiről mint szathmári születésűről, zilahi, kolozsvári stb. papról mindjárt szólni fogunk.
A följebbiek szerint tehát a nevezett Dániel utódai közűl lett volna azon Szathmáry-Pap János, szatmári születésű, ki Franekérában tanúlt, 1688-ban N.-Bányán igazgató tanár volt, azután Zilahon, majd Dézsen, végre Kolosvárott pap. Franekérában latinúl bölcsészeti értekezést adott ki 1682-ben. * Kolosvárott pedig 1699-ben „Ujesztendő ajándéka” és 1707-ben „Uri imádságunk magyarázatja” cziműt. Fia volt Zsigmond ki Kolozsvárott szül. 1703-ban, és ott volt ref. lelkész 1735. körűl, esperes 1748. egyházi jegyző 1749. Superintendens lett 1760-ban; de mielőtt közzsinat tartathatott, meghalt azon évi april. 9-én. Jeles szónoki képességeért „aranyszáju”-nak neveztetett. *
Philosophia prima seu metaphysica brevibus aphorismis delineata. Franeq. 1688.
Benkő Transylv. gen. II. p. 177. et 498.
A Szathmáry-Pap család egyik ágának, mely máig virágzik, következő leszármazását * ismerjük.
P. Szathmáry Károly közléséből.
Miklós; Péter Erdélyben Széken (Szász Anna); Ferencz Péterfalván Ugocsában; Mihály (Deák Kata); István.; Mihály.; János (Szabó Erzse); György; József.; Dániel tbiró, inspector † 1843. (Kállai Zsuzsa); István.; Póli † 1861. (Bartha János kam. orvos); Berta (Ocsvai Fer. iró, tanár); László polgm. (Páskuj Teréz); Dániel ügyvéd (1. Erős Teréz 2. Réncz Ottil.); Róza (1. Mátyus Sánd. szbiró † 1850. 2. Lázár János); Károly Enyeden (edvi Illés Aranka)
E nemzékrenden Péter ágán Dániel ifjú korában a szép tehetségű és a politikai téren kitűnt ifj. b. Bánffy Lászlónak nevelője, külföldi egyetemekre kiserője; utóbb a gr. és báró Bánffy család javainak igazgatója, mint ilyen Szilágy-Somlyóra házasodott és ott telepedett meg, mind az egyházi (a sz. somlyói ref. egyház főgondnoka lévén) mind a megyei téren, mint Kraszna megyei rendes törvényszéki táblabiró humanitás és classicai müveltsége által tünt fel, és folyékony tollát Kraszna megye nem egyszer vette igénybe, különösen a többi megyékkel való közlekedésnél. Gyermekei közűl László volt megyei aljegyző, majd polgármester, Dániel a forradalom alatt érdemkoszorús kapitány, jelenleg Sz. Somlyón ügyvéd, Károly, a legifjabb 1849-ben mint gyermek, már honvéd. 1858-ban a m.-szigeti gymnasiumnál, 1862-től az enyedi collegiumban történelmi tanár. Ifjan az irodalmi térre lépve, és főleg történeti regényei által ismert nevet vívott magának.
A följebbi táblázat szerint Ferencz ága volt azon Szatmári család, mely Ugocsa megyei Péterfalvára 1750-ben uj királyi adományt nyert, * de melyet én külön családnak vélek. E század elején ez ágból György birtokos ugyan ott, Zsigmond pedig Csatóházán szintén Ugocsa megyében. *
Szirmay C. Ugocsa p.
Szirmay C. Ugocsa p.
Mind ennyi külön ágakra oszlása mellett is a Szathmáry családnak nem merhetjük ehez azon Szathmáry-akat csatolni, kik paksi elő- vagy mellék-nevet viseltek, és főleg a tanári és egyházi pálya a XVII. XVIII. század folytán feltüntek. A paksi Szathmáry család, a mennyiben erről nyomott forrásainkból meríthetni, már a XVII. század közepén virágzásnak indúlt. E század közepén túl Szathmáry Paksy István a kászonyi ref. egyház lelkésze volt. Fia
I. Mihály 1681-ben született. 1709-ben Franekéra és Utrecht egyetemeit járta. 1711-ben Tokajban lelkész, 1716-ban a gyulafejérvári collegiumban tanár, majd M.-Vásárhelyett ugyan az 17 évig. 1734-től a s.-pataki iskola örökös igazgatója haláláig 1744. jun. 2-ig, midőn 63 éves korában kimúlt. * Fia
Magyar Irók. I. Szirmay C. Zemplin not. top. 217.
II. Mihály szül. 1715. Szintén külföldön tanúlt. 1742-ben S-patakon a keleti nyelvek tanára. 1744-ben atyja után igazgató. Meghalt 1778. kora 63. évében. Utána latin versei és tudományos dolgozatai kéziratban maradtak. * Testvére
Magyar Irók. I. Szirmay C. Zemplin not. top. 217., és Szirmay id. h. 218.
Pál szül. 1730-ban. Kora 24. évében már a poesis tanára. Utóbb Franequerában az orvosi tudományokat tanúlja s ebből 1758. doctorságot tesz. Haza jövén, S. Patakon a bölcsészet és a görög nyelv tanári székét foglalja el. Meghalt 1766. kora 36. évében.
II. Mihálynak fia III. Mihály szül. 1745. Szintén járt a külföldi egyetemeken. 1771-ben S.-patakon tanár lett, de 1773. jun. 24-én meghalt. Egy pár értekezés maradt tőle.
E család ivadéka Paksi-Szathmáry Mihály kurialis ügyvéd Pesten, meghalt 1828. majus 5-én kora 50. évében. Ugyan akkor Károly Pesten h. ügyvéd.
Szék városában szintén honos Szathmáry család, melyből János ott hívatalnok, és az 1792. és 94. évi erdélyi országgyülésre követ volt; ifj. János ott Senator 1825. körűl, Dániel adószedő 1836. körűl. Tán ezek szintén ezen törzsnek ivadékai?
