Makay család. (Geleji.)
Makay család. (Geleji.)
Makay nevű család Borsod, Gömör, Heves, Szabolcs, Szatmár vármegye nemessége soráben említetik; de egy törzsből származik-e mind? arról felvilágositást nem adhatni.
Gelej helység Borsod vármegyében fekszik, és ott a Makay család jelenleg is birtokos.* A geleji Makay család tehát e mégyéből származtatható. Azonban eredetét, és megnemesítése korát nem ismerjük, ha csak azon alább közlendő nemességet nyert két család egyikéből nem eredt, melyek egyike 1613-ban Trencsínben hirdetteti ki nemes levelét, másika pedig 1754-ben nemesítetett meg.
Fényes, Geographai szótár. II.
Bizonyos az, hogy a geleji Makay család egyik legnevezetesebb embere volt Makay Antal kir. táblai főpap, 1823-tól veszprémi megyés püspök, ki 1827-ben halt meg; kinek ágazatát mutatja a következő családfa:
Makay Ferencz. (1. Kőszöghy Anna. 2. Nagy Mária.); 1-től Elek Ignácz. (1. Lubik Judit. 2. Kubinyi Bora.); 2-tól Judit. (Keszler Ferencz.); Antal veszprémi püspök † 1827.; 1-től Anna (Paukovics Pál.); Teréz. (Csák János.); Taddé r.-szombati plébános 1828.; Mária. (Kubinyi Pál.); 2-tól Magdolna. (Tomka Ferencz).
Más ágból származhattak a Heves megyei Makayak, kik közűl Makay Lajos 1837-ben Heves vármegye másod aljegyzője, M. Pál 1845-ben azon megye főpénztárnoka volt.
Pest megyében szintén találunk a múlt század végén Makay családot, melyből Makay Adalbert táblab. 1798. maj. 9. Pest megyétől vett ki nemesi bizonyítványt, és azt Krassó megyében azon évi majus 30-án hírdetteté ki. Fiai Sándor Krassó megyei főjegyző, 1848-ban másod alispán, a forradalom után Lugoson ügyvéd, másik fia Ágoston, kinek neje Bissingen grófnő, lakik Aradon. Gyermekei vannak.
Lássuk már most a nemesség szerzőket.
Makay máskép Nagy Benedek 1612. dec. 5-én Bécsben kelt czímeres levelet nyert II. Mátyás királytól, mely 1613. Exaudi vasárnap utáni 4. ferián Trencsín vármegyében hírdettetett ki, és amely 1728-ban majus 29-én Veszprém vármegyében Pápán is publikáltatott. Czímere következő: a paizs kék udvarában zöld tér fölött fehér lovon vörös nadrágos és dolmányos pánczélos sisakos vitéz ül, jobb kezével turbános levágott török fejet tartva, és a paizs jobb oldala felé lovagolva; a paizs jobb oldali felső szögletében félhold, balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont véres kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
1684-ben Makay György I. Leopold királytól úti ájánló levelet kap, mint a Trencsíni fürdőbe utazandó.*
Nemzeti muzeumi kézirat, fol. lat. nro. 2340.
Egy másik czímeres nemes levelet kapnak Makay testvérek 1754. M. Terézia király asszonytól:* ilyen czímerrel: a paizs fehér udvarát közepén egy vízirányos kék szelemen választja el, és azon három arany kereszt látszik, az alsó osztály alyján öt kopasz hegy vonúl jobb felé, magasságban mindenik növekedve fölfelé a felső osztályban két vörös csillag között vad récze repűl. A paizs fölötti sisak koronáján szintén arany kereszt van, két kiterjesztett fekete sas-szárny között, melyek mindenikén a paizsbeli hasonló arany kereszt látszik. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.
Collect. Herald. nro. 266. és Adami Scuta gentil. tom. VII.
Makay családot Zemplín* és Ugocsa vármegye is nemesei sorába számít. Ez utóbbi megyében Makay András 1722-ben megyei szolgabíró volt.*
Szirmay C. Zemplin. not. top. 114.
Szirmay C. Ugocsa. p. 60.
Papi pályán találjuk 1648-ban Makay Ferenczet s.-a.-újhelyi reform. lelkészt;* 1756-ban Sándort homonnai ferenczes szerzetbeli zárda főnököt.*
Szirmay C. Zemplin. not. top. 254.
Szirmay C. Zemplin. not. top. 360.
Szatmár vármegyében Makay család e század elején birtokos Sonkádon.*
Szirmay Szatmár várm. I1. 264.
Bihar vármegyében váradi Makay családra találunk a XVII. századelején, ugyan is 1626-ban váradi Makay János Bihar vármegye alispánja volt.*
Történelmi tár, kiadja a M. Akademia IV. 186.
1631. Makay Sámuel vitéz ember Kemény János hadában.*
Kemény János, Önéletírása. Kiadta Szalay L. 205. l.
Az irodalmi téren Makay Sámuel „Kegyességnek mindennapi gyakorlása“ czímű Kolosvárott 1714. nyomott műve által említhető.*
Danielik Józs. Magyar Irók II. 188.
