Zeleméry család. (Zeleméri)
Zeleméry család. (Zeleméri)
Ős régi kihalt család, mely a Báthori családdal egy közös törzsből és a Gut-Keled nemből (genus) ered. Első ismert törzse Zelemér (Zelemirus) volt, kiről az ősi birtok-helység Szabolcs megyében Zelemér nevet kapott, * és róla a család is nevezetet.
Wagner szerint Mss. tomo LXX. p. 286. Rajcsányi ellenben II. p. 48. Zelemér földét Pest megyeinek állítja.
Családfája * a törzstől kezdve kihalásáig következő:
Rajcsányi Ad. Geneal. deduct. II. 48. és v. ö. Wagner Mss. tomo LXX. p. 286. Lehoczky Stemmat. II. 446. zavart dolgokat ir és a család moldvai eredetéről mesél.
Zelemér de genere Gut-Keled.; Fille.; Michle de Zelemér.; I. János 1322. de Zelemér.; I. Mihály.; Tamás.; I. Péter 1366. de Zelemér.; II. Mihály 1419.; I. László 1419. királyi sóigazgató (N. Erzse.); II. László Kamarás nevezt. (Báthori Erzse.); Lőrincz 1476. †; Antal †; Anna †; Benedek de Zelemér 1459. (Ujlaky Margit.); II. János; III. Mihály 1476.; Márta 1488. (Parlaghi Antal.); III. László (N. Apollina 1460.); II. Péter 1515.; Ferencz †; Kata (Parlaghi János özv. 1551.); III. János sz. 1515. Kamarás nevezt. † 1549. előtt (Dobó Anna.); I. Miklós 1559–67. Zeleméri Kamarás (Hennyey Margit.); IV. László 1558 † 1573. Esztergomi főisp. (nagylaki Jaksith Skolasztika.); II. Miklós †; Borbála 1607. (Lorántffy Mihály.); István 1589.; V. László 1606. (Dóczy Sára utóbb Bossányi ifj. Jánosné.); János.; Mihály.; Péter.; III. Miklós 1580.; Imre.; 2-tól Kata (1. Bossányi János 2. Szent-Lászlói Gábor.); Anna (Forgách András) 1586.; István elesett 1596.
A családfán állók közűl I. László a kir. sóaknák kamarása volt, és valószinűleg innen jött a Kamarás név unokaöcscsére II. László-ra és utódaira, kik utóbb zeleméri Kamarásoknak neveztettek. Ez utóbbinak unokája III. János szül. 1515-ben. * Meghalt 1549. előtt. * Neje ruszkai Dobó Anna, a hires Dobó István nővére volt, ez okból Dobó Ferencz (Istvánnak fia) ezen Zeleméri János utódainak hagyományozta a ledniczei, upori és sárfűi urodalmat. Fiai I. Miklós és IV. László.
Szirmay, Szatmár várm. II. 185.
Deduct. geneal. Mss. in Museo nat. fol. lat. nro 213.
I. Miklós jeles katona és csapat vezér (kapitány) volt I. Ferdinánd király részén 1565-ben. * Nejétől Henyey Margittól fia II. Miklós, és leánya Borbála serkei Lorántffy Mihályné maradt. Ezen két Miklós egyike nejével együtt 1580-ban Zemplin megyében a borzi pusztára is királyi adományt kapott. *
Szirmay, Szatmár várm. II. 169.
Liber regius anni 1580. folio 198.
IV. László ügyes, tanúlt ember, 1559-ben Veranchich Antal püspök alatt az egri várban gondviselő, * utóbb az esztergomi érseki javak igazgatója, és Esztergom vármegye főispánja. * Wagner szerint meghalt 1573-ban, * és Nyitra megyében a sárfői templomban temettetett, hol sir emléke is olvasható volt. * Nejétől nagylaki Jaksith Scholasztikától a táblán több gyermeke látható. Ezek közűl Istvánnak fia István 1596-ban mint ifju, a keresztesi hadban esett el. *
Budai Fer. Hist. lex. III. 612.
Rajcsányi Ad. Geneal. deduct. II. 48.
Wagner Mss. tom. LXX. p. 286.
Bel M. Notitia nova Hung. I. 494.
Istvánffy Historia libr. XXX. 1685. évi kiadás 456. lap.
Ezután nem sokára a család is kihalt. Már 1606-ban Zeleméry László kihaltán Sárfű is más kézre adományoztatott.
