Száva család. (Gogány várallyai, sárdi stb.)
Erdély családja. Törzs-atyja valószinűleg azon Száva Mihály volt, kit többekkel Rákóczi II. György Kővárban rabúl tartott, és 1660-ban a gyalui ütközet után szabadítá meg magát társaival. * Egyébiránt a család m.-országi nagyváradi származású, hová – mint egyik 1700. évi czímer. levél szól – Rácz országból származhattak ősei. * Bár mint legyen, a család oklevelei szerint * bizonyos, hogy Száva István, (tán fia az említett kővári volt rab, Száva Mihálynak) mint nagyváradi polgár 1656. febr. 9-én nyerte a czímeres nemes levelet, maga, két fia II. István és Péter és testvére Bálint részére, mely czímeres nemes levél azon évi aug. 22-én Bihar megye közgyűlésén kihirdettetett. A szerző Istvánnak fia II. István Erdélyben telepedett és fia II. Péter ott az ebesfalvi urodalomban Apaffy Mihálynak tiszttartója (provisora) lett, és hű szolgálataiért ott az uradalomhoz közel Szász Ernyében adományos birtokot nyert; utóbb azonban ezen birtokot Apaffy elcserélte, és helyette – mint a család levelei tanúsítják – egy telket tartozékaival Bonyhán és Gogány-Várallyán adományozott II. Péternek. Innen kezdte utóbb a család előnevét Gogány-Várallyáról irni.
Bethlen Miklós önéletirása, kiadta Szalay L. I. 268.
Hodor szerint, ki az 1700. évi czímerlevelét 1797. évi hiteles másolatban olvasta, hol ez áll: „Rácz országból származtak, és Erdély földét megkedvelvén, Zilah városában meg telepedtek.”
Családi közlés szerint.
Ez időben a Magyarországban künn maradt Száva Bálintnak is egyik utóda (úgy látszik: fia) Száva Mihály, beszármazott Erdélybe, hol előbb (az akkor fiscalis, most püspöki) gyulafejérvári uradalomban Bornemissza Anna tiszttartója (provisora), utóbb az erdélyi főbányák inspectora lett. Már 1692-be,n midőn Ágnes leánya meghalt, Zaránd vármegye főispánja és a sóaknák főinspektora volt. * Már 1697-ben Mihály báró volt. Rákóczy II. Ferencz alatt – mint Cserei irja – kuruczczá lőn, és az erdélyi fiscalitást rábizták, de igen be meríte maga számára a jövedelemben. * Eszerint is igen meg vagyonosodott Mihály, a báró. Azonban utódai alig maradtak. Mint említők, Ágnes leánya meghalt 1692-ben. Neje Kovács Erzsébet, özvegy gróf Csáky Lászlóné volt, és pedig már a második. Meghalt Sz. Mihály 1729-ben. * És benne – Apor – szerint – is családja kihalt, t. i. a sárdi Száva család bárói ága. Kitérésképen kell itt megjegyeznem, hogy Lehoczky után Fábiannál. 1739-ben Zaránd megye fősipánjának ismét Száva Mihály iratik bárói czím nélkül. Ha ez való, azon esetben is ezen Sz. Mihály sem a bárói czim hián, sem pedig az Apor által határozottan kiirt megszakadás miatt nem lehetett fia a följebb említett báró Száva Mihály a sóaknák egykori főinspectorának és zarándi főispánnak, hanem lehetett II. Péternek fia II. Mihály, kiről alább leszen szó. Igy tehát a bárói ág elnyesztett.
Baranyi halotti beszéde Száva Ágnes fölött.
Cserei M. Historiája. Pest 1853. 325. lapon.
Apor, Synopsis Mutationum. Kiadta a m. akad. 1863. 167. lap. – Lehoczky szerint Stemmat. I. 162. lap (ezt Fábián is követe Arad vármegye leirásában 198. l.). 1721-től 1729-ig irja báró Száva Mihályt Zaránd főispánjának, holott már Baranyi halotti beszéde szerint 1692-ben zarándi főispán volt. – Cserei Mihály 466. lap.
Száva II. Istvánnak – mint említők – két fia volt. II. Péter és I. János. Ez utóbbi Küküllő vármegyében viselt alispánságot és főbiróságot (előnevét Váradról irta). Nejétől Jancsó Máriától gyermeke nem maradván, ismét m.-országi n.-váradi atyafiai közűl adoptált egy Száva János nevezetűt, a ki azonban szintén magnélkül múlt ki.
II. Péter, kiről mondtuk, hogy előbb Szász-Ernyén utóbb Gogány-Várallyán és Bonyhán szerzett adományos birtokrészt, hites társától Pepele Máriától négy gyermeket hagyott maga után, u. m. III. Pétert, II. Mihályt, I. Gábort, ki mint együgyű, nőtlenűl halt meg, és Máriát, ki néma volt, és rétyi Antos Máténak felesége. Ezek 1703-ban osztoztak Gógányban, G. Várallyán, Danyánban és Domáldon.
III. Péter királyi főpénztárnok volt – úgy vélem – Torda megyében. Feleségétől Somogyi Tordai Margittól maradt fia IV. Péter, volt alispán, kinek radnóti Balogh Borbálától gyermekei nem maradván, ága kihalt.
II. Mihály, az, ki 1739-ben Zaránd megyének főispánja volt, ha csakugyan volt Zarándnak * ekkor ily nevű vala főispánja. És ő az ki nejével n.-abafalvi Abaffy Erzsébettel az egész mostan élő Száva családnak terjesztője lett, mint a következő táblázaton * láthatjuk:
Lehoczky Stemmat. I. 162.
Családi közlés szerint.
Száva N.; István N. Váradon 1653. arm.; Bálint N. Várdon 1653. arm.; II István 1653. Erdélybe költöz.; I. Péter 1653. M. országban.; N.; II. Péter Apaffy alatt tiszttartó. (Pepele Mária); I. János küküllői alispán (Jancsó Mária); Mihály báró, zárandi főispán † 1729. (Kovách Erzse); III. Péter kir. főpénztárn. (Somogyi Tordai Margit); II. Mihály (Abaffy Erzse); Gábor (nőtlen); Mária (r. Antos Máté); adoptált János †; IV. Péter alispán (radnóti Balogh Bora); Folyt. a köv. lapon.
II. Mihály, ki az előbbi lapon. (Abaffy Erzse); I. Sándor kapit. (Cserei Klára); Sámuel (1. Bóér Klára 2. Zs. Horváth Klára); Éva-Kriszt. (Maksai Máriaffy Dávid); Bora (Bóér Ferencz); I. Ádám (1. Szeredai Anna 2. Nagy Szabó Ágnes); Sándor kapit. (Szilvásy Erzse); József (nőtlen); Elek (nőtlen); III. Mihály (Bóér Zsuzsa); Károly 1763. él. †; Klára (Palkó István); Péter 1810. 27. Tordai szbiró törv. sz. ülnök.; Krisztina (1. Torma Fer. 2. Tholdalaghy István †); Ágnes (Bóra Bernát); II. Ádám 1771. Tordai ülnök (1. Csutak Erzse 2. Henter Zsuzsa); Antal (murgai Hoffner Jusztina); Lajos sz. geliczei Gágyi Mária); 1-től János; 2 tól Károly Tordai adóiróbizt. (Demény Anna); Gáspár Dobokai számvevő (Lakatos Eszter); Mihály (vajasdi Ajtay Bora özvegy); László (1. Kolozsvári Eszter 2. Bakó Zsuzsi); Rozália (ilosvai Gencsi Albert); Gáspár 1862.; Miklós 1862. tanuló; András 1862. tanuló; Lajos; Pál (Balogh N.); Domokos (Száva Polex.) Amália (Székely Dániel); Klára (zágr. Horváth özv.); 1-től Erzse (Fónyi Szabó György); Farkas lak Náznánfalv. (nőtlen); Kata 1862.; Ágnes 1862. (Bagotai Károly); Sándor (él) (Henter Amália 2. gr. Tholdy Jozéfa); Veronka (farczádi Kovács Sándor); István (Kászonyi Kakucsi Mária); Ferencz † 1848. (Kászonyi Róza); 1-t. Sándor1862.; 2-t. Kata; Péter; Gábor; Márton; Karolina (Csiszár János); Polexina (Száva Domokos); Erzsébet hajadon.; N.; N.; N.; N.
II. Mihálynak Abaffy Erzsébettől – mint a nemzékrend is mutatja – öt gyermeke maradt, két leány: Éva Krisztina maksai Máriaffy Dávidné, és Borbála nagy-bérivoi Boér Ferenczné, kiknek utódai máig élnek; és három fiú: I. Sándor, Sámuel, és I. Ádám.
I. Sándor (veres csákós) kapitány. * Nőül vette Cserei Mihálynak a történetirónak leányát Klárát, ettől lett fia II. Sándor szintén kapitány, ki 1769-ben Kolozsvárott nyomatott egy kath. imakönyvet, midőn fiát Károlyt a romai kath. vallásba iktattatta. Ezen Károlyban ez ág kihalt. Ezek Gógán-Várallyáról irták előnevöket.
Hodor K., Doboka várm. 229. lap tévedve irja Mihály e fiát Sándort bárónak, ez nem volt báró, és atyja is külömböző személy Száva Mihály bárótól.
Sámuel kétszer nősűlt, első neje Bóér Kata volt, kitől gyermeke nem maradt, a második Zsákodi Horváth Klára, kitől gyermekei József és Elek nőtlenül haltak el, a harmadik fiu Mihály nejével nagy-bérivói Bóér Zsuzsannával nemzette Pétert, ki szintén nőtlen volt, és 1810.–1815. körűl Torda megye alszolgabirája, 1827-ben törvényszéki számfölötti ülnök. Mint nőtlen, ágazatát sírba vitte. Szintén Gógány-várallyáról irta magát ez ág is.
I. Ádám kétszer nősült, első neje volt szentháromsági Szeredai Anna, kitől senki, a második marosvásárhelyi Nagy Szabó Ágnes, kitől két leánya: Krisztina előbb csicsó-keresztúri Torma Ferenczné, utóbb «»gróf Tholdalaghy Istvánné, és Ágnes Bóra Bernátné volt, és három fia II. Ádám, I. Antal és I. Lajos, kiknek utódaiban a család három ágon él.
II. Ádám 1771-ben Torda vármegye ülnöke volt. Kétszer nősült. Első nejétől Kászoni Csutak Erzsébettől fia János korán s magnélkül elhalt. Második neje sepsi szent-iványi Henter Zsuzsannától három fia maradt: Károly, Gáspár és Mihály. – Károlynak, ki 1848. előtt Torda vármegye adóiró biztosa volt, nejétől farkaslaki Demény Annától a táblán látható öt, és ezek közt Pál és Domokos házas fia van. – Gáspár 1848. előtt Doboka vármegye számvevő biztosa volt. Nejétől Lakatos Esztertől egyetlen leánya Róza ilosvai Gencsy Albertné. – Mihálynak vajasdi Ajtay Borbálától három fia maradt: Gáspár, Miklós és András ifjak, mint a táblán kijelőltetnek.
I. Antal murgai Hofner Jusztinát birta nőűl, ettől fia László, kétszer házasodott; első nejétől Kolosvári Esztertől maradt leánya Eszter Fónyi Szabó Györgyné, második nejétől Bakó Zsuzsannától a táblán látható két leánya és egy fia Farkas maradt, ki előbb Szengyelben lakott Torda megyében, jelenleg Marosszékben Náznánfalván, ki nevét az irodalomi téren is fölmutatá, főleg az erdélyi egykori Vasárnapi ujságban.
I. Lajos nejétől szent-geliczei Gágyi Máriától öt gyermeket nemzett, egy leányt: Veronkát farczádi Kovács Sándornét, és négy fiút: III. Sándort, Istvánt, és Ferenczet.
Nevezett III. Sándor lak. Maros-Vásárhelytt, nyugalmazott volt közügy-igazgatósági iktató. Első nejétől sepsi-szentiványi Henter Amáliától fia Sándor, második nejétől gr. Tholdy Jozefintól gyermekei Kati és Péter.
István, ki Közép-Szolnokban Vártelken bir, nejétűl Kápolnai Kakucsi Máriától három gyermek atyja, ezek között fiai már szintén család apák.
Ferencz, kit az oláhok saját udvarházánál 1848. octob. 18-án megöltek, és házát feldúlták, felégették. Nejétől nagy-kászonyi Kászonyi Rozáliától két leánya maradt: Polexina Száva Domokosné, és Erzsébet.
A család történetére vonatkozólag megemlíthetni még, hogy Mihálynak Abaffy Erzsébettől utódai 1752-ben osztoztak Mező-Szengyelben, Szakálban és Keménytelkén anyai javakban. Továbbá, hogy I. Ádám ágazata kapott az említetteken kivűl még adományos jószágot «»Hétkúton, Nádason, Domáldon, Gogányban és Dányánban.
A család élt váradi, majd szászernyei, sárdi, gógányvárallyai, sőt szengyeli előnévvel is.
Czímerők a paizs kék udvarában zöld téren egy lábon álló daru, felemelt jobb lábával kövecset tartva. A paizs fölötti sisak koronáján nyillal átlőtt kar könyököl, kivont kardot tartva.
Nem tudjuk e családhoz összeköttetését azon Száva Istvánnak, ki oláh püspök volt 1668–1701-ben. *
Szalay L., M. ország. tört. V. 446. lap. 63. j. Apor Ist. Synopsis Mutatationum 289. Erdélyi diaeták és országos végzések III. 12.
Apor szerint az ő korában a Küküllő megyei Száva Péteren kivűl éltek: várallyai Száva idősb, és ifjabb Mihály, Ádám ifjú, és ezeken kivűl a báró Száva Mihály *
Apor Synopsis Mut. 289–290.
