Megemlékezés a magyar zászló és címer napjáról
Megemlékezés a magyar zászló és címer napjáról
Tisztelt Képviselőtársaim! 2014-ben úgy határozott az Országgyűlés, hogy minden évben március 16-án ünnepeljük meg a magyar zászló és címer napját. Nemzeti jelképünk, a piros-fehér-zöld trikolór a reformkorban vált a magyarság nemzeti önállóságának szimbólumává, míg nemzeti címerünk alapelemei mai formájukban már a XVI. században rögzültek.
1848-ban, a márciusi forradalom győzelmét követően az Országgyűlés nem késlekedett a nemzeti színek és az ország címerének törvénybe foglalásával. A törvény a piros-fehér-zöld lobogót rendelte kitűzni minden magyar hajóra és nemzeti ünnepeink alkalmával minden középületre. Később a történelmi Magyarország feldarabolásával nemzeti színeink és a címer a függetlenség mellett a magyarság összetartozásának jelképeivé is váltak. Azt tükrözik, hogy bár Magyarország határai nem esnek egybe a magyar nemzet határaival, a nemzet nyelvi, kulturális és történelmi hagyományainál fogva mégis egységes.
Amikor ezen a napon a magyar zászló és címer előtt tisztelgünk, egyszersmind fejet hajtunk mindazok előtt is, akik a nemzeti lobogó és címer alatt harcolva áldozták életüket, vesztették el szabadságukat, szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt. De nem feledjük azt sem, hogy voltak idők, amikor a nemzeti trikolór és címer használatát, sőt birtoklását is üldözték és büntették. Az 1848-49. évi szabadságharc bukását követően a Habsburg-önkényuralom éveiben ugyanis betiltották a forradalmi emléknek számító magyar zászló és címer használatát.
Tisztelt Országgyűlés! Találóan írja Kosztolányi Dezső Zászló című versében: „Csak bot és vászon, de nem bot és vászon, hanem zászló.” Nemzeti lobogónkat és címerünket az iránta kifejezett tisztelet és megbecsülés emeli magyarságunk szívbéli jelképeivé.
