Tölgyfafélék
Tölgyfafélék (növ., Cupulifera a. m. kupacstermők, kupulatermők, makkcsészések, Fagaceae a. m. bükkfafékék), a kétsziküek barkásainak családja. Legtöbbnyire fák. Levelük váltakozó egyszerü, melléklevelük szabad, hamar lehull. Virágjok egylaki, a belombosodást megelőzve v. vele egy időben fejlődik. A makk (nux. bükkmakk, tölgymakk) héja bőrnemü v. fás (mogyoró), egy magnak erősebb növekedése következtében a többi, valamint egynek kivételével a többi rekesz is félre szorul s a makk végre egyrekeszü és egymagu lesz. Mintegy 340 faja kiváltképen az északi földgömbön terem; Ausztráliában nincs, Afrikának is csak az északi partján nő. A déli földségen: Chilében, Tűzföldön, Új-Zélandon és Vandiemenföldön ismét előtünik. Legtöbb faja Jáva és Szumátra nedves hegyein s Mexiko Cordilleráin, 1300-2000 m. magasságban nő. A mérsékelt vidéken a száma tetemesen fogy, de az uralkodó fajok, mint a tölgy- és bükkerdő, nagy területet borítanak el. Már a krétakorszakban éltek. A mai élőkön kivül a Dryophyllum Deb., Fegonium Ung., Quercinium Ung. génuszai is voltak. Az élő fajoknak fája (tüzelő- és épületfa stb.), cserző sava értékes, némelyiknek a magva ehető. Bükkfanemüek (Fagincae) és gyertyánfanemüek (l. Gyertyánfafélék) alcsaládjára szakadnak. V. ö. de Candolle, Cupuliferae (Prodromus, 16 köt.); Örsted A S., Études sur les cupuliferes de l'époque actuelle (Kopenhága 1871).
