Sesamum
Sesamum L. (növ.), a Bignoniaceák, majd a Gesneraceák, majd külön a Sesameae vagy Pedaliumfélék (Pedalineae) családjának egy- v. többnyáréltü füve, 9-10 faja Kelet-Indiában, Guineában, Szenegálban meg a Fokföldön terem. Levele épszélü, mélyebben fogas, háromhasábu v. ölbefogó, virága a levél tövében magános, csaknem kétajku, kétfőbbhimes, tokja hosszas, sokmagu. A S. orientale L. (vangló, l. az Olajtermő növények képén) egynyári, 1/2-11/4 m. magas, szőrös; virága fehér, rózsaszinü fuvallattal, tokja bársonyszőrü, magvában sok az olaj (70%). Keletindiai, de mint termék már régen Khinába, Japánba, Keletre s Egyiptomba jutott, s mot majd minden foró vidéken: Sziriában, Mezopotámiában, Egyiptomban, a Fokföldön, Amerikában, valamint Törökországban is termesztik. Vadon sehol sem ismeretes. Magvából a kövér sesanum- v. gergelimolajat sajtolják vagy főzik (l. Sesamolaj). A S. a legszaporább olajtermő növény. Olajat a S. Indicum L. másik fajából is sajtolnak. Apró fehér vagy barna magvával a régiek a süteményt ugy szórták be, mint mi a mákszemmel. A khinai túrót a S.-olaj koromjából csinálják.
