Sebes,
Sebes, 1. Alsó-S., nagyközség Szeben vármegye nagyszebeni j.-ban, (1891) 1331 oláh lakossal. - 2. Alsó-S., kisközség Sáros vármegye sirokai járásában, (1891) 840 tót lak., vasúti állomással. Lakói kosárkészítéssel foglalkoznak. Közelében csinos ligetben primitv fürdő van, melyet Magyar-Islának is neveznek; forrásai részint konyhasós, részint kénes égvényes konyhasós vizek. A fürdőben 14 lakószoba van. Tulajdonosai a Wengerszky grófok. - 3. Nagy-S., kisközség Kolozs vármegye bánffyhunyadi j.-ban, (1891) 1507 oláh lakossal. - 4. Kis-S. (Pojén), kisközség Kolozs vármegye bánffyhunyadi j.-ban, (1891) 751 oláh és magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Itt jelentékeny dacitkő-gyár van, mely 600 munkással dolgozik s leginkább építőköveket szállít. - 5. Szász-S. (l. o. - 6. S., folyó, a Sebes-Körös egyik forrásvize Kolozs vármegyében; ered a Gyalui havasok É-i oldalán s É. felé folyván, Kis-Sebesen alul egyesül a Dragán folyócskával, és veszi fel a Sebes-Körös nevét. - 7. S., folyó, a Maros baloldali mellékvize, ered Szeben vármegyében, a szebeni hegység Frumoásza csoportjában, eleintén DNy-ra folyik, utóbb É-ra kanyarodik, Szászcsornál kilép a Maros lapályára s Szászsebesen alul, Maros-Portussal szemben a Marosba ömlik. Hossza 90 km. Jobb felől a Székács patakot veszi fel.
