Richter
Richter János, karnagy, szül. Győrben 1843 ápr. 4. Atyja templomi karnagy volt, halála után R. 1853. a bécsi udvari kápolna énekkarába lépett; az ottani zenekedvelők konzervatoriumában 1860-65. kürtöt, zongorát és zeneszerzést tanult. 1866-67. Wagner Rikárdnál élt, számára a Nürnbergi mesterdalosok partituráját másolva; 1868-1869. Wagner ajánlása következtében a müncheni udvari opera énekkarigazgatója volt. Brüsszelben 1870. betanította és dirigálta Lohengrint; 1871-75. Budapesten a nemzeti szinház karnagya volt; mesterétől Wagnertől a Bolygó Hollandit és Rienzit ő hozta itt szinre. Egy nagy sikerü bécsi zenekari hangversenye után a bécsi udvari opera szerződtette karnagyul (Dessoff utódául), egyszersmind a zenekedvelők egyesületének karnagya lett, hol csak 1882-83-ik évre váltotta fel Jahn. 1878. lett másod, 1893. első karnagy. R. igazgatta 1876. a bayreuthi Wagner-szinház előadásait (a Nibelung gyűrüjét) s 1877-ben Wagnerrel felváltva emennek nagy hangversenyeit Londonban, hol 1879 óta évente, mint minden játék-évadban Bayreuthban is dirigál. Az alsó-rajnai nagy zeneünnepeken több ízben volt főkarnagy. A budapesti filharmoniai társaság szünetelése alatt, 4 éven át, saját költségén tartotta fenn a zenekari hangversenyeket; e társaságnak azóta is gyakran volt egy-egy estén vendégkarnagya, az 1896-97-iki évadra pedig állandóan volt szerződtetve. Öt rendjel tulajdonosa; zenei lángelméjét s ritka magas műveltségét az oxfordi egyetem 1894. tiszteletbeli doktori oklevéllel pecsételte meg.
