Insolatio
Insolatio (lat.), általánosan napsugárzás. A fizikában az I. mértéke azon hőegységek száma, melyeket a területegység az időegységben kap, ha a sugarak merőlegesen reá esnek. Azon műszerek közül, melyek a napsugarak intenzitásának a mérésére szolgálnak, jelenleg alkalmazásban van a feketegömbü hőmérő légüres térben (l. Aktinometer), mely azonban nem ad abszolut értékeket. Az I. függ első sorban a nap magasságától. Az I. a forró, mérsékelt és hideg övben Meech szerint ugy viszonylik, mint 365,2:276,4:166,0. Violle szerint a földnek összes évi I.-ja = 1676,1021 kaloria. Másodsorban függ az I. a levegő állapotától, mert midőn a sugarak a légkörön áthatolnak, azok részben elnyeletnek (abszorbció) és pedig annál nagyobb mértékben, minél sürübb és párásabb a levegő. Továbbá nagyobb a levegő által elnyelt húsugarak mennyisége, ha a nap alacsonyan jár, mert akkor a sugarak hosszabb utat tesznek a légkörben. Az I. napi tartamát a Campbel- és Stokes-féle regisztráló műszerrel mérik. - I. az orvostanban, l. Napszurás.
