Hűtlenség,
Hűtlenség, régibb magyar jog szerint H.-en (nota infidelitatis) az 1723. évi IX. t.-c.-ben foglalt (számra nézve 9) büntett értendő, melyeknek tényálladékai egymástól lényegesen különböznek s egymás között semmiféle benső rokonságban nem állanak. A hivatkozott törvény szerint H.-be esnek: 1. akik nyilvánosan a királynak és koronának közállodalma ellen támadnak és szegülnek; 2. birák, hiteles helyek és személyek, kik hivatalaikkal visszaélve, hiteles pecsét alatt álleveleket költenek; 3. kik hamis pénzt vernek v. körülbelül 50 forintnyi mennyiségben nyilván és tudva használnak; 4. kik rablásra s az ország belső békességének háborítására idegen embereket bérelnek és a hazába hoznak; 5. a nyilvános eretnekek, kik t. i. kárhoztatott eretnekséghez ragaszkodnak; 6. az ország és kapcsolt részei végvárainak gonoszlelkü elvesztői és eladói; 7. kik a törököknek és más hitetleneknek, t. i. az ország irigylői- és ellenségeinek fegyvert és háboru idején eleséget szolgáltatnak; 8. azoknak háborgatói, letartóztatói és kirablói, kik kárhoztatott felekezetöket elhagyván, Törökhonból ezen országba menekülnek, itt maradandók; 9. harmincadosok és mások, kik a királyi jövedelmek megrövidítésével nyers arany és ezüst kivitele iránt külföldiekkel szövetkeznek s ilyen aranyat és ezüstöt lopva az országból kivisznek. A H.-nek egyéb régibb (számra 22) eseteit az 1723. évi törvényhozás megszüntetvén, részint nagyobb hatalmaskodásnak (Actus majoris potentiae) minősítette, részint halállal, részint enyhébb büntetésekkel sujtotta (1723. X., XI., XII. t.-cikkek). A H.-nek büntetése fej- és jószágvesztés volt. Az utóbbi azonban csak a bünös osztályrészére nézve, mások jogai és a sértett fél kára és költségei megtérítésére vonatkozó igényeinek fentartásával (1723. IX. t.-cikk 11. §). A H.-nek magánjogi hatása az volt, hogy a bünösnek összes vagyona a tett elkövetésével (ipso facto), azaz azonnal és anélkül, hogy arra itélet szükséges lett volna, a koronára szállt. A H. tehát háramlási cimet (titulus devolutionis) képezett s mint ilyen nemcsak bünvádi, hanem polgári pernek is lehetett tárgya. A H. cimén történt háramlásnak további nevezetes hatása volt az, hogy a bünös és ártatlan rokonai között a családi örökösödés fonala teljesen megszakadt s azt a királyi kegyelem, melyben a bünös esetleg részesült, sem állította helyre. Az ősiségi patensek a nemesi jószágoknak a koronára háramlását általában megszüntették. A jószágvesztés mint büntetés btkvünkben többé nem szerepel.
Mostan érvényes büntetőjogunk szerint (btkv II. rész, III. fejezet, 142-151. §) a H. (mint a német Landesverrat) az állam közbiztonsága elleni büntett, mely alapját és eszményi lételemét a haza iránti kötelesség - hűség - bünös megszegésében leli. A törvény a H.-nek két nemét különbözteti meg, az u. n. katonai és az u. n. diplomáciai árulást. Az első fogalom alá vont cselekményeknek lényege abban áll, hogy a bünös hazája ellen fegyvert fog vagy máskép az ellenséget saját hazája ellen segíti. Ezekben az esetekben a büntettnek alanya a dolog természete szerint csak magyar honos lehet. Külföldiekre a nemzetközi hadi szabályok, az osztrák-magyar monarkia másik államának honosaira azonban - a közjogi viszony által igazolt kivételként - a btkv rendelkezései alkalmazandók. Az egyes idetartozó esetek a következő három szempont alá vonhatók: 1. szövetkezés, érintkezésbe bocsátkozás valamely külhatalom kormányával a végett, hogy azt a magyar állam vagy az osztrák-magyar monarkia ellen ellenséges cselekményre birja. Büntetés 10-15 évig terjedhető, ha pedig a hadizenet megtörtént vagy a háboru kiütött, életfogytiglani fegyház (142. §). 2. Az ellenség katonai szolgálatába lépés. Büntetése 10-15 évig terjedhető államfogház, ha a szolgálatba lépés a hadizenet megtörténte vagy a háboru kiütése után történt. De ha az illető már előbb állott a külföldi hatalomnak szolgálatába, büntetésnek csak akkor van helye, ha kényszer nélkül szolgálatában megmaradván, monarkiánk v. szövetségesünk hadiereje ellen tényleg harcolt. A büntetés 5 évig terjedhető államfogház (143. §). 3. Háboru idején az ellenségnek elősegítése, vagy a monarkia v. szövetségese haderejének károsítása. Büntetés életfogytig tartó fegyház (144. §). Büntetés alá esik a büntett elkövetésére létrejött szövetség, sőt - és a büntett súlyát és veszélyességét tekintve, méltán - a büntett elkövetésére intézett nyilvános és egyenes felhivás is, és pedig az utóbbi 5-10 évig, a szövetség pedig aszerint, amint ahhoz előkészítő cselekmény is járult, vagy nem, 5-10 évig, ill. 5 évig terjedhető fegyházzal büntetendő. Mellékbüntetések a hivatalvesztés s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. A szövetség büntetlensége iránt a felségsértésnél (l. o.) megállapított intézkedés, a 142. § esetének kivételével, a H.-re is alkalmazandó. A diplomáciai H.-ről l. Diplomáciai honárulás.
