Hét,
Hét, hét egymásra következő napnak összefoglalása, szorosabban véve egyik hétfőtől vagy vasárnaptól a másikig folyó hét nap. Dio Cassius szerint már az egyiptomiak ismerték a hét bolygóra vonatkoztatott asztrologiai beosztás gyanánt. Ha ugyanis a bolygók sorrendje szerint (beletudva a Napot és Holdat is) 
valamelyik nap első órájára a Szaturnuszt tesszük uralkodóvá és sorban minden órára egy másik bolygót, akkor a reákövetkező nap első órájára esik a Nap, a következőre a Hold stb., miből aztán, ha a napokat az első órára eső bolygó után nevezzük el, ezen sorokat kapjuk: a Nap, Hold, Mars, Merkur, Jupiter, Venus és Szaturnusz napja, amint ezen neveket aztán a rómaiak át is vették és tőlük - némely pogány név fenntartásával - a nyugati keresztény népek, mai napig is megtartva azokat. Származhatják még a hetet a Höld-változásból is, mely közel 4-szer 7 napnyi periodusu; ily alapon lehetett már ősrégtől fogva meg a zsidóknál és keleti népeknél általában. A zsidók ezen sebá-ja (seba. a. m. hét) a teremtés történetével is kapcsolatba volt hozva és már a mózesi törvény a 7-ik napot nyugalom napjául - sabbat - jelölte ki.
valamelyik nap első órájára a Szaturnuszt tesszük uralkodóvá és sorban minden órára egy másik bolygót, akkor a reákövetkező nap első órájára esik a Nap, a következőre a Hold stb., miből aztán, ha a napokat az első órára eső bolygó után nevezzük el, ezen sorokat kapjuk: a Nap, Hold, Mars, Merkur, Jupiter, Venus és Szaturnusz napja, amint ezen neveket aztán a rómaiak át is vették és tőlük - némely pogány név fenntartásával - a nyugati keresztény népek, mai napig is megtartva azokat. Származhatják még a hetet a Höld-változásból is, mely közel 4-szer 7 napnyi periodusu; ily alapon lehetett már ősrégtől fogva meg a zsidóknál és keleti népeknél általában. A zsidók ezen sebá-ja (seba. a. m. hét) a teremtés történetével is kapcsolatba volt hozva és már a mózesi törvény a 7-ik napot nyugalom napjául - sabbat - jelölte ki.
A görögöknek 10 napos dekadjuk volt, a rómaiaknak 8 napos nundinae-jök, mert náluk minden 8-as nap jöttek be a vásárra, gyülésekre a falvakból. A keresztény egyház eleintén a rómaiak feria-ját használta és a H. napjait feria prima, secunda stb. sorszámok szerint nevezte el, csak az első napot (vasárnapot) nevezve az Ur napjának, dies dominica; a liturgiában ma is igy használják. Később azonban a fent jelzett nevek terjedtek el. Maga a H. főleg az arabok hatása alatt aztán keleten is, de még Afrikában is általánossá vált. A magyarban a hétfő és kedd kivételével, melyek a hétköznapok első és második (kettedik) napját jelentik, a többi név a szlávból vétetett át. A rövid életü francia forradalmi naptár a dekadhoz tért vissza.
