Folyóka
Folyóka, folyófü, futóka, szulák, fulák (növ., Calystegia R. Br., helyesebben Calycostegia, Pantocsekia Gris., Convolvulus Tourn. L., részben), a folyókafélék iszalagfüve, 150 fajjal mind a két földrésznek mérsékelt és szubtrópusi tartományaiban, gyakori a mediterrán vidékek K-i tájain. Szirma harang- v. tölcséralaku, ötrétüen ráncos, ötszögletü, a bimbóban balra csavarodik, bibeszála szálas, hengerded, gyakran visszacsavarodó két bibével végződik. Ez választja el főképen a hajnalkától, melynek a bibéje csak egy és gömbalaku. Tokgyümölcse 2-4 rekeszü, rekesze kétmagu. Többnyire balra tekergő füvek v. félcserjék, v. merevszáru, nagyon ágas, némelykor tövises cserjék. Levele szivalaku v. ujjasan szabdalt (C. tenuissimus Sibth. et Sm.), virágja magános v. alernyős. Hazánkban 6 faj terem, a C. silvaticus W. et Kit. déli vidékünk jellemző F.-ja. A C. sepium L. (nagyobbik F.) többnyári, szára felfutó, levele nyilas, virága nagy, fehér. Sövényen, bokron, nádasban, vizparton, általában kissé nedves helyen szeret nőni, néhol alkalmatlan. Gyökerében jalapához hasonló, hashajtó gyanta van, régen a levele nedvét besürítve szintén hashajtónak használták, a virága is officinális volt. A C. Soldanella L. (tengeri káposzta), gyökere többnyári, szára heverő, levele vesés, virága nagy, halványpiros. A Földközi-tenger mellékén, a Keleti- és Északi-tenger, Uj-Seeland és Uj-Holland partján s Közép-Amerikában terem. Csipős keserü, sőt kissé sóizü füve officinális. A C. Scammonia L. (skammoniumgyökér) Ruméliában, Krim félszigetén, Kaukázusban, Kis-Ázsiában, Sziriában, Cipruson, Rhoduson, Krétán, de leginkább Szmirna körül gyakori fü. Gyökere vastag, répaalaku, többfejü és tejelő, szára felfutó, levele nyilas, virága zöldessárga, redői pirosak. Felvagdalt gyökerének a tejnedve megszárítva a régiek officinális skammoniuma. A C. scoparius L. (keskeny levelü, virágzata laza, fehér ágbog) és C. (vagy Rhodorhiza) floridus L. a Kanári-szigetek cserjéje. Gyökerük és száruk alsó része a patikából ismeretes rózsafa v. rhodusi fa (lignum Rhodii). Desztilláció utján az erősszagu, párolgó rózsafaolajat (oleum Rhodii) állították belőle elő. Ez a rózsafa hengerded, csomós, görbe, egész 13 cm. vastag, sárgás, belül pirosas, a vizben lesülyedő, dörzsölve rózsaszagu s füszeres keserüizü darab. Ma leginkább az esztergályos dolgozza fel. A rózsafaolajjal gyakran a rózsaolajat hamisítják. A C. candicans Roth. keletindiai; nagy fehér virága a tövén lila. Kerti disz. A C. pubescens Willd., C. Dahurica Sims., C. (Ipomoea) purpurea L. és más, többnyire Észak-Amerikából származó fajok magasra futó száruk, szép s a fajták szerint különböző szinü virágjaik kedvéért gyakran ültetett kerti virágok.
