Eritrea
Eritrea, a Vörös-tenger Ny-i partján, Afrikában fekvő olasz gyarmat a Rasz Kaszár (é. sz. 18° 2' ) és a Bab-el-Mandeb szoros közelében fekvő Raheita nevü partvidék közt; magában foglalja Masszaua, Dahlak és Hauakil parti szigeteket és az abesszinai fensik É-i részét; a szárazföld belseje felé a határ bizonytalan. E.-hoz tartoznak még Abisszinia, a habab, marea, beni-amer stb. néptörzsek területei, a Dankali-part belseje és az Aussza-szultánság, mint amelyek 1888 és 1891 közt az olasz protektorátust elismerték. A tulajdonképeni gyarmat területe 247300 km2, mintegy fél millió lak. A protektorátusé pedig másfél millió km2. Az abisszinai fensikhoz tartozó részen kivül az egész E. nagyobbára mész-sikság, amelyen csak télen esik az eső, és amely nagyobbára puszta; rajta gyér a növényzet és még gyérebb a lakosság. E. földünk egyik legmelegebb része; az évi középhőmérséklet 31,6° ; a legmelegebb hónapé (jun.) 33 és a leghidegebbé 26° . Masszauában a legnagyobb meleget 43° -ot 1885. figyelték meg. A lakosok É.-on arab eredetüek, D-en dankalik és nagyobbára állattenyészetéssel és halászattal foglalkoznak. Fővárosa a gyarmatnak Masszaua (l. o.) Abissziniának is kikötője; körülötte több apró helység van. Az olaszok Masszauától Szatiig és Abd-el-Kadertől Arkikoig vasutat építették, Masszauat Asszabbal és Perimmel táviróvonallal kötötték össze. Az olasz őrség 1891. 224 tisztből és 6060 emberből (3795 benszülött) áll; ez Masszauában, M'Kulluban, Asszabban, Kerenben, Gurában és még más 8 kis állomáson van elhelyezve. A gyarmatszerzésre irányuló törekvések, amelyek a jelen század II. felében, különösen Németországban nyilvánultak, 1881. Olaszországot is rábirták, hogy Asszabot és környékét megszállja, 1882 jul. 5. pedig mint olasz gyarmatot birtokba vegye és a távolabbi környéket is átkutattassa. Az ezen feladattal megbizott Bianchit azonban a dankalik saját földjükön, kiséretével együtt lemészárolták. Ez okot szolgáltatott arra, hogy Olaszország 1885. megszállja Masszauát, Bailult és ezek környékét, továbbá hogy protektorátusát kiterjeszsze a Rasz-Kaszar s Behata-öböl közt elterülő egész partvidékre. Mivel azonban ezzel Abisszinia magát birtokában megtámadva látta, fegyverre szólította Olaszország ellen a parti lakókat és azokat maga is támogatta; az olaszok a támadásra nem lévén kellőleg fölkészülve, 1887 elején kénytelenek voltak erejöket a távolabbi állomásokról vissza vonni, és ujabb segélycsapatok megérkeztéig egyedül Masszauára szorítkozni. Amint azonban hazájukból ujabb erősítéseket kaptak, előbbi állásaikat visszafoglalták és Masszaua környékén ujabb erősségeket is építettek. Az olasz hatalom megerősödésével a habab, beni-amer és más kisebb Masszauától É.-ra lakó törzsek elismerték az olasz fenhatóságot; hasonlót cselekedett 1888 dec. 9. Aussza szultánja a maga és a dankalik nevében. 1889 május, 2., illetőleg szept. 29. pedig Abisszinia negusa, II. Menelik, az olaszokkal szerződést kötött, amely szerint birtokaikban őket elismerte és fenhatóságukat Abisszinia fölött is elismerte. Az 1891 április 15-én angolországgal kötött szerződés értelmében az olasz és angol érdekkörök közti határt a következőkben állapították meg: határul szolgál a Rasz-Kaszartól kiinduló délkör az é. sz. 16° 30'-ig, innen az egyenes vonal Szabderatig vonul; e falut K-felé hagyván Szabderat falunál D-re fordul egészen a Khor al Gasig, a Kasszala fölött 36 kmnyire fekvő pontig; azután a Gas és Atbara mentén követi a Khor Kakamot torkolatáig, itt nyugatra fordul a Khor-Lemszenig; az után ennek, és a Rahat torkolatától kezdve a Rahatnak mentén halad tovább a k. h. 35° ig; ezután ezen hosszusági vonal majd a d. sz. 6° -a alkotja a határt a Jubig, amelynek mentét a tengerig követi.
