Erdély közjogi állása
Erdély közjogi állása. Az 1848: pozsonyi VII. és a kolozsvári I. t.-c. kimondották Erdély unióját, vagyis egyesítését az anyaországgal, de a bekövetkezett abszolutizmus ennek gátat vetett és csak az 1868. XLIII. t.-cikkben nyerte a következő, végleges szabályozását: Mint már az 1848. kolozsvári I. t.-c. is kijelenti, Erdély minden lakosa, nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül egyenjogu s Erdélynek ezzel ellenkező törvényei eltöröltettek; az eddig létezett politikai nemzetek szerinti területi felosztások, az előjogok és kiváltságok, amennyiben valamely nemzetiséget másnak kizárásával illetett volna, megszüntek és Magyarország, valamint Erdély összes polgárságának egyenjogusága ujabban is biztosíttatik. Jövőre a törvényhozást Erdélyrre nézve is kizárólag a magyar országgyülésen gyakorolják, a kormányzás pedig a magyar felelős minisztérium által történik. Azon törvények, melyek az egyesülést megelőzőleg, a külön magyar országgyülésen alkottattak, amennyiben szükséges, az erdélyi területre törvényhozás utján fognak kiterjesztetni. Erdély mindazon törvényei, melyek az erdélyi területen és a régente u. n. magyarországi részekben a bevett vallások vallásgyakorlati és önkormányzati szabadságát, jogegyenlőségét, egymásközti viszonyait, hatáskörét biztosítják, sértetlenül fentartatnak, egyszersmind a görög és örmény katolikus, valamint a görög kel. egyházra is kiterjesztetnek. Ő Felségének «Erdély nagy fejedelme», «székelyek ispánja» ciméből pedig az unióra hátrányos következtetés nem vonható. Továbbá az 1870. XLII. t.-c. az erdélyi magyar és székely részek közigazgatását, a magyarországi törvényhatóságok mintájára, egy és ugyanazon elvek alapján szervezi. A Királyföld (Szászföld) közigazgatása egyelőre különállásában megmaradt, mignem az 1876. XII. és XXXIII. t.-c. a magy. általános közigazgatási szervezetet e részre is kiterjesztették és kimondatott, hogy a szász egyetem (a multban politikai testület) jövőre csak mint közművelődési hatóság fog szerepelni és vagyona csak közművelődési célokra fordítható; a szász egyetem közgyülési elnökének cime: «szászok grófja» (ispánja), az ujonnan alakított Szebenmegye főispánjára száll. Ezzel megszünt a százados különválás; Erdély teljesen, politikailag és területileg az anyaországba bekebeleztetett.
