Eichstätt
Eichstätt (Eichstädt), város és az ugyanily nevü járás székhelye Közép-Frank bajor kerületben 26 km.-nyire Ingolstadttól, az Altmühl és vasut mellett, (1890) 7546 l., komló-, len- és gyümölcstermeléssel. A középkori külsejü város jelentékenyebb épületei: a dom, amelyet 1042. kezdtek el építeni; szép üveg- és falfestmények ékesítik; benne van sz. Wilibald sirja; a járásbiróság, amely egykor a püspököknek volt lakóhelye; a Walpurgis-templom, sz. Walpurgis-ereklyével; az 1444. épített városháza és püspökök egykori nyári kastélya, amely 1872 óta kaszárnya. A palota téren 19 méter magas oszlopon 21/2 méter magas aranyozott Mária-szobor áll. Közelében van a terjedelmes, de elhagyatott Wilibaldsburg, amely egykoron várul is szolgált. A város és a püspökség sz. Bonifaciusnak köszöni alapíttatását, aki 745. Wilibaldot püspökké tette. A püspökség csakhamar egyike lett Németország leggazdagabb püspökségeinek. 1785. birtokainak területe 1000 km.2, lakóinak száma 57 000 volt. 1802. szekularizálták; ekkor Bajorországnak, de még ugyanazon évben Ferdinánd toskanai nagyhercegnek jutott, aki 1805. visszaadta a bajoroknak. 1817. Beauharnais Jenő kapta, aki ezután az E.-i herceg címét viselte. 1821. a püspökség ismét helyreállíttatott.
