Dobosgém
Dobosgém, nádi bika, bölömbika (állat, Botaurus Steph.), a gólyaidomu (Pelargomorphae) Gázlók (Grallotores) rendjébe tartozó gémek (Ardeidae) egyik neme, mely különösen az oldalt összenyomott csőr és a középlábuj által, mely hosszabb, mint a külső, van jellegezve. Erős csőre alig oly hosszu, mint a feje; nyaka két oldalt elálló tollaknál fogva vastag, 10 kormánytollal. A mocsarakban, tavakon s nádasokban szeret leginkább tartózkodni. Nálunk egy faja él, a közönséges D. (B. stellaris Steph.) Általában rozsdasárga szinü, barna foltokkal és kisebb sávokkal tarkázva; fejbubja fekete, nyaka mellső részén három fehér harántsávval, tarka, szürkésfekete sárgával, az evezőtollak palaszürkék, barnával tarkázva; a rozsdaveres kormánytollak feketén pettyezettek. Szeme sárga, felső kávája barnás, az alsó pedig zöldes. Csüdje és lábai zöldek. Hossza 72 cm. szárnyhossza 40 cm. farkhossza 13 cm. Ezen mogorva madár, mely nappal a nád között tartózkodik és csak éjjel lát rovarokból, férgekből és halakból álló eledele után, Dél-, Közép-Európa- és Nyugat-Ázsiában található. Költöző madár. Márciusban jön hozzánk és októberben melegebb vidékekre vonul. Nád közt fészkel, a nőstény 3-5 zöldesbarna tojást rak, melyeket 21-23 nap alatt költ ki. Egyenként magába zárkózva él. Menése, röpülése nehézkes. A költés ideje alatt a him sajátszerü, messzehallható hangot ád, innét a neve is. Husát - különösen Dél-Európában - eszik is. L.még Gémfélék.
