Bournonit
Bournonit (ásv.), ólom-, réz-, antimon-szulfid (2PbS+Cu2S+Sb2S3). Rombos rendszerbeli táblás v. oszlopos acélszürke v. feketés, erősen fényes kristályokban meglehetősen gyakori galenit, szfalerit, fakóérc, kalkopirit s antimonit társaságába, de sohasem nagyobb tömegekben; nálunk különösen Felsőbányán, Kapnikon, Nagyágon lelik. A hazaiak egyik nevezetessége, hogy gyakrantáblás többszörös (rendesen négyes) ikerkristályokat képeznek, melyeket bányászaink az óra kerékhez való hasonlósága miatt kerékérc-nek (Rädelerz) neveztek el és ily néven szerepelnek az irodalomban is. Vaskosan is találni szemcsés halmazokban, valamint hintve és bevonatként. Nem jól hasad, egyenetlen törésü, k. 2,5-3, kissé rideg, fs. 5,7-5,9. F. e. golyóvá o lvad, salétromsav oldja, az oldata kék. Sipőcz L. elemzése szerint (Néhány magyarhoni ritkább ásványfaj vegyi összetétele. Akad. Közl. 1885) a nagyági B. százalékos összetétele: ólom 43,85, réz 12,87, vas 0,51, mangán 0,26, cink, 0,20, antimon 18,42, arzén 3,18, kén 20,22. A B. név (Brooke ajánlatára) Bournon gróf, francia krisztallográfus nevét örökíti meg, aki ezt az ásványt 1804. ismertette Cornwallból a Huel Boys bányából Endellion mellett, amiért is régebben endellionit-nak is mondták; ólomfakóérc nevén is szerepel. Társásványaival együtt ólmot és ércet olvasztanak ki belőle.
