Bell,
Bell, 1. András, anglik. pap, a kölcsönös tanítási módszer egyik feltalálója és szerencsés terjesztője, szül. Szt.-Andrewsben (Skótország) 1753., megh. Cheltenhamban 1832 jan. 27. Előbb Brit-Amerikában, később Kelet-Indiában működött, mint anglikán pap. 1789. a madrasi katona-árvaház papja és igazgatója lett. Itt jött arra a gondolatra, hogy a haladottabb tanulókat a kisebbek tanítására felhasználja. Később Lancaster József Angliában ugyanezzel a móddal tanította a gyermekeket. E módszert a két feltalálóról Bell-Lancaster módszernek nevezik. A lancasteri iskolából a felekezetiesség ki volt zárva, a vallástanítás a biblia olvasásából állott, minden magyarázat nélkül; a hitcikkeket nem tanították. Ezzel ellenkezőleg Bell, ki később kanonokká lett, az anglikán egyház hittételeinek tanítását tekintette a nevelés alapjának. Mindkét irány támogatására társulatok alapultak. A Bell elveinek megfelelő iskolák terjesztésére 1811. a Nemzeti Iskola-társaság (National Scoul-Society ) alakult. Bellt Angliába hítták, hogy a szegény gyermekek számára az egyház szigoru hitelvei szerint rendezzen be iskolákat, melyekben a gyermekek a hittanra, az ismeretek elemeire s kézimunkára oktattassanak. Bell rendszerét az anglikán egyház iskoláiban mindenfelé· elfogadták 120 ezer forintnyi vagyonát végrendeletileg jótékony célokra hagyományozta. Rendszerét: An experiment in education made in the asylum of Madras (1797) fejtette ki. Később ugyane tárgyról közzétette Elements of tuition 1812. The wrongs of children.
2. B. Benjamin, híres edinburgi sebész, született Edinburgban 1749., megh, 1806. Tanult u. o. Monro híres anatomus vezetése alatt. Látogatta a hírnevesebb európai egyetemeket s visszatérve, sebésze lett a Royal Infirmary-nek. P. nemcsak mint ügyes sebész, hanem mint orvosi iró is egyike volt kora legnagyobb orvosainak. Sebészeti kézikönyve: System of surgery, mely franciául is megjelent, hosszu időn át vezérfonal volt kora orvosainak kezében. Ezenkívül orvosi munkát is irt.
3. B. Graham Sándor, szül. Edinburgban 1847 márc. 3., ahol tanulmányait végezte; jelenleg Bostonban a fiziologia tanára. A telefon eszméjével 1872 óta foglalkozott, míg végre 1875. tényleg oly készüléket hozott létre, melyben a hang vékony vaslemezt rezzent meg, mi által egy közellévő mágnes segítségével a vezetődrótban áram keletkezik, mely áram a másik állomáson levő mágnesben a mágnességet oly ritmusban erősbíti, vagy gyengíti, hogy ez a sarka mellett levő másik vékony vaslemezben ugyanoly rezgéseket idéz elő, mint aminők voltak a hangtól megrezzent lemez rezgései, amiért is ama másik vaslemez az eredeti hangot érthetően visszaadja. Ebben a telefonban tehát battériára nincs szükség. Miután Edison a jelenleg használatban levő telefont feltalálta, mely sokkal erősebben adja vissza a hangot, mint a B.-féle, emez háttérbe szorult.
4. B. János, angol sebész és anatómus, született Dounban (Skótország) 1762. megh. 1820. Tudományos utazásokat tett É.-Európa több egyetemi városába s visszatérvén Edinburgba, előadásokat tartott a bonctan-, sebészet- és szülészetből. Munkái: The anatomy of the human body; Discourses on the nature and cure of wounds; Principles of surgey stb.
5. B. János, északamerikai államférfiu, született Nashvilleben (Tennesee) 1797 febr. 18., meghalt 1869 szept. 11. A washingtoni kongresszuson általános föltünést keltett. Jackson elnöklete alatt a demokrata párttól a köztársasági párthoz szegődött. Harrison alatt hadügyminiszter volt. 1860. mint a párt elnökjelöltje, Lincolnnal szemben megbukott. A polgárháboru alatt a déli államokkal rokonszenvezett, de a háboruban tényleges részt nem vett.
6. B. Károly, anatomus, fiziologus és sebész, született Edinburgban 1774., meghalt 1842. Orvosi tanulmányait bátyja, János vezetése alatt kezdte meg Edinburgban. 1779 lett doktorrá; bátyjának: Anatomy of the human body c. munkájába ő irta az idegeket, érzékszerveket és zsigereket tárgyaló részt. 1804. Londonba költözött s itt jelent meg: An idea of a new Anatomy of the brain; submitted for the observations of his friends (1811) c. műve, mely nevét annyira ismertté tette. E műben kimutatja, hogy a gerincvelő mellső gyökerei mozgató-, hátsó gyökerei érzőingereket vezető idegrostokból állanak (Bell-féle törvény). 1814. a Middlesex Hospital sebészévé választotta, 1824. a College of Surgeons bonctani és sebészeti tanára lett és a londoni egyetem megnyitásával (1828) ennek élettani tanszékét foglalta el. Ezen állásában azonban csak rövid ideig maradt, gyakorló orvos lett Londonban, de utóbb a sebészeti tanszékre hivatván meg Edinburgba, oda visszaköltözött. Nagy számu boncolástant, élettant és sebészetet tárgyaló mű tanuskodik munkásságáról.
7. B. Róbert, angol iró, szül. Irországban, Corkban 1800 jan. 10., megh. Londonban 1867 ápr. 19. Fiatal korában kezdett a szinpad számára irni. Majd Londonba költözött, s szerkesztette az Atlas cimü hetilapot. Lardner: Cabinet Cyclopaediájába irta következő műveit: A history of Russia (3 köt. London 1836-1838); Lives of the english poets (2 köt. u. o. 1837); Lives of english dramatists (2 köt. u. o. 1839). 1840. Bulwerrel és Lardnerrel együtt alapította a Monthly Chronicle-t, melynek később tulajdonosa lett. Sok, tetszéssel fogadott szindarabot, balladát és életrajzot irt.
8. B. Tamás, angol zoologus, szül. Pooleban 1792 okt. 11., megh. 1880. Dorsetshireben és Londonban orvosi pályára készült. 1832. a londoni Kings-Collegeban az állattan tanára lett; 1848-53. a Royal Society titkára. 1861-től a Linnean Society elnöke volt. Különösen az angliai gerinces állatok tanulmányozásával foglalkozott. Nagyobb munkái: Natural history of british quadrupeds; Natural history of british reptiles és Natural history of the british crustacea.
9. B. Vilmos A. angol utazó, 1867. a Kansas-vasút-társaságtól Palmer W. J. ezredes vezetése alatt kiküldött expedicióhoz csatlakozott, amelynek a tervezett új vasútvonal számára kellett a legkedvezőbb utat fölkeresni. St.-Louisból kiindulva, addig ismeretlen vidéken 8000 km.-nyi utat járt be, nagyobbrészt a Rio Grande és a Colorado vidékén, a vad hegyszorosokat, több indiános törzsnek területét és Uj-Mexikót átkutatva, Nebraskán, Utahn és Nevadán át tért vissza. Kalandos és tudományos tekintetben is nevezetes utazását: New tracks in North-America (2. kiad. London 1870) címü művében irta le. Egyéb dolgozatai közül emlitésreméltók: On the basin of the Colorado etc. (a londoni földr. társ. folyóiratában 1869). 0n the native races of New-Mexico (a londoni néprajzi társ. folyóiratában 1869).
