Bárányhimlő
Bárányhimlő (Windpocken, Wasserpocken, varicella), határozottan fertőző betegség, amely megjelenésében sok hasonlatosságot mutat az igazi himlőhöz, ma azonban az orvosok túlnyomó része ettől egészen eltérő betegségnek tartja. Csupán gyermekeket támad meg, s gyakran epidémia alakjában terjed el. A fertőzés idejétől számítva 8-14 nap mulva mutatkoznak az első tünetek, amelyek többnyire heves lázzal, ritkán anélkül állanak be s főleg a fejen, az arcon, és a test felső részein, támadó halvány rózsaszinü, kissé kiemelkedő, viszkető, gombostűfejnyi egész lencsényi foltokból állanak. Nemsokára e foltok helyén kisebb-nagyobb, víztiszta folyadékkal telt hólyagok támadnak, amelyek az egész testre kiterjednek, gyorsan beszáradnak, mialatt még mindig újak képződnek; 2-4-8 nap mulva a kiütés és láz megszűnnek s a beteg mindig meggyógyul. A megkülönböztetés az igazi himlőtől főleg a kiütés eltérő szakaszainak egymás mellett való jelenléte s a genyedéses hólyagok igen kicsiny száma által történik; egyes elgenyedő hólyagok szabálytalan hegedést okozhatnak úgy mint az igazi himlőnél. A beteg elkülönítése nem igen szükséges, a B.-t is csak egyszer kapja meg az ember. A gyógyításnak egyedüli feladata a láz mérséklése, ha túlságos fokra hág. Ujabban Bókai J. tanár azt a feltünő észleletét irta le, hogy a bárányhimlős betegek közelében több esetben másokon övsömört látott támadni, miért is azt véli, hogy e két betegség közt bizonyos kóroktani rokonság van. (Purjesz, Belgyógyászat tankönyve 1890, és Bókai J., Magyar orvosi Archívum 1892.) SS.
