Antilópok,
Antilópok, Antilopina (állat)
Antilópok.
){kind=small}
az üresszarvu kérődzők (Cavicornia) egyik alcsaládja, melynek több nembe (Colus, Antilope, Pantholops, Calotragus, Tetracerus, Natotragus, Cephalophus, Hippotragus, Cervicapra, Oreas, Tragelaphus, Bubalis, Catoblepas, Portax, Budorcas, Capricornis, Haplocerus, Rupicapra, Dicranoceros) osztott 100-nál több faja ismeretes. Az antilópok élénk, békeszerető, félénk állatok, gyorsan futnak és ügyesen ugranak. Páronként, vagy kisebb-nagyobb, néha százakból álló nyájakban élnek, leggyakrabban sikságokon; csak kevesen kedvelik a hegyes vidékeket, mint a zerge (l. o.), mely a havasokon az örökös hó határáig tenyészik. Termetökre nézve az őzre, szarvasra, kecskére, tulokra vagy lóra emlékeztetnek. Szőrözetök többnyire rövid, sima; tarkójuk néha sörényt visel; rövid farkuk gyakran bojtban végződik; némelyek szakállt s orruk felett merev sertékből álló pamatot viselnek (p. Catablepas gnu Sund). Szarvaik nagysága s alakja nagyon változatos; majd sarlóalakuak s hátra, felfelé vagy előre hajlók, majd lant alakuak, majd ismét egy vagy több ívben csavartak, néha csaknem egyenesek; a szarvak felülete majd sima, majd alsó felében, vagy egész hosszában gyürüzött v. redözött; az északamerikai villaszarvu A.-nak. (Antitocapra americana O. W.) a zergéjéhez hasonló szarva villásan kettéágazik. Testök nagysága is nagyon változik; a jávor-antilop (Oreas canna Gray) 3 m. hosszu, 2 m. vállmagassággal, a törpe antilop (Nanotragus) ellenben csak 45 cm. hosszu és 26 cm. magas. Az antllópok többnyire könnyen szelidíthetők, de mint háziállatokat sehol sem tenyésztik; husuk,- bőrük- és szarvaikért vadászszák. Az antilópok egy északamerikai fajon kivül, mindannyian óvilágiak legtöbb faj él Afrikában, kevesebb Ázsiában; Európának csak két antilopja van: a saiga-antilope (Colus tataricus Forst.) déli Oroszország keleti részében s a magas bérceket lakó zerge (Rupicapra rupicapra H. Sm). L. Zerge.
