TÖRŐL
TÖRŐL, TÖRÖL (tör-öl) áth. m. töröl-t, v. törlött, htn. ~ni, v. törleni. 1) Valamely testnek fölszinét erősebben nyomja, simogatja, hogy tiszta, sima, fényes legyen, hogy a rátapadt szennyet, mocskot, idegennemü testet levegye róla stb. Mosdás után arczát, kezeit törölni, megtörölni. Könnyüs szemeit törölni. A könyvről letörölni a port. Töröld meg a szádat. A táblára krétázott számokat letörölni. Fátyollal törlik a sebet (km.) kiméletesen bánnak a szenvedővel. 2) Átv. bizonyos hatalom, vagy erőszak által valamit megszüntet, megsemmisit. Eltörölni valamely nemzet szabadságát. Eltörölték a föld szinéről. Kitörölték az élők sorából. Továbbá, kihagy, kizár. Kitörölni valakit a tisztviselők, a polgárok közől.
Gyökében (tör) a cselekvő tör igétől különböző értelem látszik rejleni, miként a föntebbiekből és a töröl szó alábbi származékaiból láthatni. Egyezik vele azon dör, melyből dörgöl, dörzsöl máskép: törzsöl származtak, s megfelel neki a mongol kalmuk türke-kü (streichen, anstreichen) Vámbéry szerént a csagataj szir-mak, Budenz J. szerént a cseremisz turž- (dörzsöl-ni pl. mosó ruhát). Ide tartozik továbbá a latin tero, tergo, szláv trjem stb. Azonban távolabb menve, amennyiben a töről szó mintegy morzsoló rontásra, illetőleg zuzásra vonatkozik, a tör igétől származtatás sem alaptalan. A szláv trjem is Jancsovics szerént mind dörzsölést mind törlést jelent.
